Az egyetemisták tartásdíjáról

A családjogi törvény az előfeltételek és az elnevezés tekintetében is különbséget tesz a  kiskorú, valamint a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartására irányuló szülői kötelezettség között. A rokontartásért a gyermeknek is "meg kell dolgoznia".

"A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképző tanfolyam stb.), valamint főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a főiskola, egyetem nappali tagozatán. Tartási kötelezettség szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra. Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeiről, valamint megélhetéséről maga gondoskodjék." (XXIX. PED)

A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét per kapcsán foglalt állást az életpályára való felkészülés szempontjairól a nagykorú gyermek tartásdíj iránti igényével kapcsolatban.

"A tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tartási jogosultságának megállapításához irányadó szempontokat a XXIX. számú Polgári Elvi Döntés tartalmazza, mely leszögezi, hogy a szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. Az a körülmény azonban, hogy az elvi döntés a nappali tagozaton folytatott tanulmányokkal kiemelten foglalkozik, nem jelenti azt, hogy a továbbtanulásnak valamilyen más formája a tartásra való jogosultságot kizárja. Tekintve, hogy a gyakorlatban legtöbbször nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók tartásra való jogosultsága vitás, az elvi döntés ezekben a perekben csupán a bizonyítási eljárás megkönnyítését célozza azzal, hogy ilyen esetekben a továbbképzés más lehetőségének a vizsgálatát mellőzhetővé teszi. Ez azonban nem mentesíti a bíróságot az alól a kötelezettség alól, hogy megfelelő tényállás esetén részletesen vizsgálja a gyermek és a szülök körülményeit annak elbírálásához, hogy az egyéb továbbtanulási formák között a gyermektől elvárható-e az, hogy munkaviszonyt létesítsen, és ezzel saját létfenntartását biztosítsa."

A bíróság az általa vizsgált esetben megállapította, hogy "a gyermek által folytatott tanulmányok hetente négy alkalommal délután 1/2 3 órától este 8 óráig a gyermeknek a tanintézetben való jelenlétét igénylik, ezen felül a nyelvi továbbképzés érdekében napközben is időigényes tanulást követelnek meg. Az alperes bizonyította, hogy emellett a gyermek fennmaradó idejében intenzív olasz nyelvoktatásban is részt vesz, így a tanulás által le nem kötött ideje csekély. A csatolt iratok azt az alperesi előadást is alátámasztják, hogy a gyermek az adott feltételek mellett megkísérelte munkaviszony-létesítését, azonban jelenlegi képzettségének és egészségi állapotának megfelelő részmunkaidős munkaviszony létesítésére nem volt lehetősége. Az orvosszakértői véleményből kitűnik, hogy a gyermek gerinc-rendellenessége miatt fizikai munka végzésére nem alkalmas. Ilyen körülmények között nem róható a gyermek terhére az, hogy tanulmányai folytatása mellett nem létesített munkaviszonyt." (BH 1990. 104.)

"Szükséges tanulmánynak minősülhet az újabb szakma megszerzésére irányuló tanfolyam, ha a nagykorú gyermeknek a már megszerzett szakmájában a gazdasági struktúra átalakulása miatt távlatilag nincs lehetősége az elhelyezkedésre. "

"A gyermek által választott első szakma megszerzése után bebizonyosodott, hogy az azzal szerzett képzettség nemcsak átmenetileg, de az átalakult gazdasági struktúrában távlatilag sem alkalmas arra, hogy a gyermek későbbi életében stabil munkalehetőséget és kereseti forrást jelentsen. A bíróság tehát - mérlegelési jogkörében eljárva - okszerűen és megalapozott jutott arra a következtetésre, hogy a korábbiakhoz képest a felperestől már csekélyebb anyagi áldozatot követelő, újabb szakma megszerzése a gyermek életének további alakulását meghatározza, munkavállalási esélyeit döntően befolyásolhatja, így az szükséges tanulmánynak tekintendő. " (BH 1997. 28.)

Folyamatosság

"A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.

Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja)." (XIX. PED)