Látja? Nem látja? Na látja!

Vágólapra másolva!
Miközben az embereket orruknál fogva vezetik jól látható és hallható ingerekkel, aközben attól rettegnek, hogy nem látható vagy nem hallható, vagyis szubliminális ingerekkel fogják őket manipulálni. Most melyik az igazság?
Vágólapra másolva!

A küszöb alatti ingerek észlelésének leírása és kutatása legalább száz évre nyúlik vissza. Már régóta felismerték ugyanis, hogy olyan ingereket is képesek vagyunk észlelni, amelyeket tudatosan "nem látunk" vagy "nem hallunk". Ha például egy képet vagy szót a vizsgálati személynek a tudatos észlelés számára szükséges idő töredéke alatt vetítünk le, akkor, bár tudatos benyomása nem keletkezik a kép vagy szó jelentéséről, ettől még észleli, és ezt a kísérleti személy asszociációival, találgatásaival lehet bizonyítani. Az irányzat hívei állítják, hogy ennek nagy jelentősége van az emberi viselkedés befolyásolásában, az irányzatot kritikusan közelítők viszont ezt vitatják.

A köztudatba James Vicary dobta be a szubliminális ingerlést 1957-ben, amikor bejelentette, hogy reklámügynöksége hat héten át 45 000 nézőn tesztelte a módszert. A filmek vetítése alatt állítása szerint ismételten bevillantották az "Egyen pattogatott kukoricát, igyon kólát!" feliratot. Méréseik szerint a pattogatott kukorica forgalma 58%-kal, a kóláé 18%-kal ugrott meg. Ezt a vizsgálatot hallomásból szinte mindenki ismeri, azt már kevesen tudják, hogy maga Vicary ismerte be évekkel később, hogy az egész vizsgálat kitaláció volt. Korábban, amikor arra kérték, bizonyítsa állításait, bemutatta a speciális vetítőgépet, amely azonban nem akart igazán működni. Végül egy interjúban vonta vissza állításait.
A vizsgálatot egy televízi társaság megismételte: adás alatt heteken át bevillantották, hogy "Hívjon minket most!", ám egyetlen telefonhívást nem kaptak soha adás alatt. Amikor a nézőket arra kérték, találják ki, mit vetítenek nekik, rengeteg levelet kaptak, amelyben mindenféle ötletek voltak, főként evésre és ivásra való felszólításokról, de senki nem jött rá a valódi üzenetre. Ez rámutat arra, hogy a szubliminális ingerlés csak megfelelő jelentéskörnyezetben fejti ki csekélyke hatását.