Kösz, jól megvagyunk!

Időnként olyat teszünk, hogy magunk is megbánjuk, olykor idegenként állunk saját cselekedeteink előtt, néha meg nem értjük magunkat. A csúcs, amikor hitetlenül azt kérdjük magunktól: ez én voltam? A többszörös személyiség már nagyon régen foglalkoztatja ez embereket. Hogy hogyan alakul ki, és hogy mi a szerepe a különféle énállapotoknak az életünkben, arról Szendi Gábor pszichológus mesél.

Bár megannyi duplikálódott személyiséget értelmezni lehet hipnotikus műtermékként, a jól dokumentált modern esetek közt találunk azonban valódi többszörös személyiségeket is.
Ilyen volt Christine Costner Sizemore, vagyis szakirodalmi álnevén Eve. Eredetileg fejfájással jelentkezett egy klinikán. Csinos, de színtelen, visszafogott asszonynak tűnt a beszélgetés során, de egyszer csak hirtelen elbambult, teste megmerevedett, arcán különös, idegen arckifejezés jelent meg, végül arca kiüresedett. Testén finom remegés futott végig. Arcán hirtelen mosoly jelent meg, lábait kacéran keresztbe dobta, és tőle szokatlan, csengő, kacér hangon megszólalt: Helló doki! Majd kért egy cigit. Az orvos felmérve a helyzetet, megkérdezte tőle, ki ő. A nő most lánynevén mutatkozott be. Állította, hogy nincs férjnél, nincs gyereke, stb. A későbbi kezelések során összesen 22 személyisége bukkant fel.
A másik híres eset Billy Milligan, akiről Daniel Keyes két dokumentumregényt is írt. Milligant gyermekkorában mostohaapja verte és többször megerőszakolta. A gyermekkori traumák a többszörös személyiségűeknél gyakran előfordulnak. Billynek különböző helyzetekre különböző személyiségei voltak. Ma úgy gondoljuk, az egyes személyiségek feltehetőleg azért alakulnak ki az ilyen betegekben, mert annyira extrém helyzetekhez kell alkalmazkodnia a személynek gyermekkorában, hogy ezek nem egyeztethetők össze a "normál" személyiséggel és egymással sem.
A modern felfogás szerint ezek mindig pozitív szándékkal keletkeznek, s később a probléma abból adódik, hogy felváltva uralják az egyént, és a vezető személyiség olykor nem is tud arról, mit művelnek társszemélyiségei. Milligant pl. többszörös nemi erőszakkal vádolták, de végül felmentették, mert igazolva látták, hogy az erőszakot egy általa nem kontrolált személyisége hajtotta végre.

A többszörös személyiségű betegek terápiája tulajdonképpen arra irányul, hogy a vezető személyiséggel összeismertessék az előle addig elfedett és általa irányíthatatlan személyiségeket, illetve ezeket az önállósult részeket megtanítani arra, hogy a múltban esetleg hasznos szerepüket ne éljék ki anakronisztikusan ugyanúgy a jelenben. Ha egy gyerekben mondjuk kialakul egy "hisztériázó" rész, amely akkor lép működésbe, amikor nem teljesül valami vágya, ez gyermekkorban még működőképes, felnőttkorban azonban rengeteg problémát okoz. Mivel a személyiségek sokszor csak hipnózisban hívhatók elő, a többszörös személyiségűek terápiájában nagy szerepet kap a hipnózis.