Apám hálatlansággal vádol

Vágólapra másolva!
Mit tehetünk, ha szüleink állandóan beleszólnak dolgainkba, még abba is, hogy mi legyen a házasodáskor felvett nevünk? Miért akarunk egyszerre megfelelni idős szüleinknek, ugyanakkor miért fogadjuk olyan nehezen a kritikát? Lust Iván válaszol.
Vágólapra másolva!

Levelem közzétételéhez hozzájárulok, remélve, hogy sorstársaimnak sikerül tapasztalatot meríteni esetemből, illetve az Ön segítségével megoldást találni egy olyan problémára, amely patriarchális társadalmunkban megítélésem szerint sokakat utol fog érni.

Fiatal házasok vagyunk. Egymással nagy szeretetben és tiszteletben élünk. Élve az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló a 2002. évi XLV. törvény által biztosított lehetőséggel - kettős családi nevet vettünk fel, azaz mindketten felvettük a másik családnevét. Mi ezt a törvényt az önrendelkezés és az egyenjogúság diadalának tarjuk, és üdvözöljük, hogy az alkotmánybíróság a korábbi joggyakorlatot - mely szerint csak a feleség veheti fel a férj nevét - alkotmányellenesnek minősítette.
Ezzel szemben az édesapám a családfa folytonosságának megszakításával, hálátlansággal vádol, mondván, hogy nevem megváltoztatásával kitagadtattam magam a családból. Bűnöm a továbbiakban, hogy nem kértem ki a véleményét (ami gyakorlatilag engedélyeztetést jelentett volna).
Édesapám idős, nyugdíjas, parasztszülők gyermeke. Aktív időszakában vezető beosztásban dolgozott. Kapcsolattartásunkban többször visszatérő motívum a "ki mit hozott a házasságba?", amely ellen én rendszerint tiltakozom, mert a házastársamra és családjára sértő, megalázó. Szerinte a szülőkkel való kapcsolattartás intenzitása legyen arányban a támogatások mértékével. Anyám az évtizedek során idegileg tönkrement mellette. Ez a fajta mentalitás, gondolkodásmód nem csak az utóbbi időben, tehát nem csak idős korában jelentkezett nála, 10-15 évvel ezelőtt például ragaszkodott hozzá, hogy ő válasszon ki számomra a megvásárlandó berendezési tárgyakat, tekintettel arra, hogy kellő tapasztalat hiányában még nem alakulhatott ki a szépérzékem. Nézeteltéréseink alkalmával leveleket ír nekem, amelyekben hosszan sorolja, milyen juttatásokban részesültem, majd ezekkel szembeállítja a
hálátlanságomat.
Én magam is évek óta magas vérnyomásban szenvedek. Kérem, adjon tanácsot, hogyan viszonyuljak apámhoz, akit nagyon szeretek, de úgy érzem, nem engedhetem meg, hogy kapcsolattartásunk a házasságom, az egészségem, illetve személyiségem szuverenitásának kárára menjen.

Köszönettel.