Az intelligenciaverseny még nem dőlt el

Kurzweil optimizmusát arra alapozza, hogy a technológiai fejlődés az emberiség története során egyre gyorsul, ahogyan az élet különböző formái is egyre gyorsuló ütemben alakultak ki. Több billió év kellett ahhoz, hogy az első sok sejtből álló élőlények létrejöjjenek. A fejlődés felgyorsult, ahogyan az emlősök vették birtokba a Földet, 65 millió évvel ezelőtt. A főemlősök megjelenésétől kezdve az előrehaladást már csak millió években mérjük, és a homo sapiens megjelenése óta csupán 500 000 év telt el. Sok tízezer év kellett a pattintott kőszerszámok "feltalálásához", de az előző évezredben a nagy technológiai fordulatok már pár száz év alatt jöttek létre. A 19. században lezajló fejlődés egyenlő volt azzal, amit az előző 10 évszázad hozott. A 20. század első két évtizede egybevethető az egész 19.-kel, és ma a jelentős technológiai átalakulások csupán pár évet vesznek igénybe, ahogyan az internet kialakulása is mutatja.

Ugyanilyen, exponenciális, négyzetes növekedést mutat a számítógépipar és a miniatürizálás. Mindezek alapján Kurzweil azt jósolja, hogy 2020-ra egy ezerdolláros számítógép teljesítménye megfelel az emberi agyénak, és 2030-ra az átlagos asztali számítógép teljesítménye ezer emberi agyéval lesz egyenlő. Az egyéb technológiai változások, pl. az atomi méretű intelligens gépek kifejlesztésének hasonló ütemét feltételezve valószínűnek tartja, hogy századunk közepére az emberi agyhoz közvetlenül csatlakozó nagy teljesítményű és minimális méretű számítógépekkel élünk együtt. Így az ember-gép megkülönböztetés lassan majd értelmét veszti.

Steven Spielberg rendező, Haley Joel Osment és Jude Law az A.I. Artificial Intelligence forgatásán

A megnyíló perspektíva szédítő, sokan rosszul is lesznek tőle, bizonyára joggal. A fő vitakérdések a speciálisan emberi sajátosságok körül mozognak. A gondolat, hogy az általunk létrehozott gépek képesek lesznek mindarra, amire az érző és gondolkodó ember, sőt, mindezt esetleg jobban és hatékonyabban csinálják, felkavaró. Az ilyen módon létrejövő értelmes - és érzelmes - gépek természetesen képessé válhatnak önmaguk fejlesztésére és reprodukciójára. Ezek a sci-fibe illő elképzelések még fenyegetőbbek. Különösen azért, mert a modern technológiai fejlődés elválaszthatatlan az üzleti, és főként a katonai felhasználástól, ahogyan azt a nukleáris fegyverkezési hajsza jól illusztrálja. Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy az agyműködéshez szervesen kapcsolható számítógépes rendszerek mérhetetlenül megkönnyítik az emberek befolyásolását, irányítását. A negatív utópia szerint a jövőben nem kell az alacsony hatásfokú televízióval és a rádióval bajlódni, hiszen a fejlett technológia szinte megszünteti a virtuális és a tényleges valóság közötti megkülönböztetés lehetőségét. Ahogyan ma az óriási tömegkommunikációs cégek összeolvadása fenyeget az információ szabadságának elvesztésével, úgy a jövő ennél sokkal közvetlenebb és hatékonyabb manipulálást tehet lehetővé.

Kurzweil fejlődési grafikonjai ijesztőek, és sok megvalósult fejlesztés igazolni látszik őket. Azok a gazdasági erők, a fejlesztésben érdekelt óriáscégek, amelyek hajtómotorjai a az elmúlt évtizedek hallatlan technológiai fejlődésének, ugyancsak nehezen befolyásolhatók. Kurzweil pedig egyáltalán nem számol a gazdasági, technológiai és politikai trendekkel szemben ésszerű, kritikus álláspontot elfoglaló emberekkel. Nélkülük a fejlődés valóban végleg kikerül a józan ész ellenőrzése alól.

Lust Iván