Az ötödik elem

Álomfejtőnk több mint tíz éve foglalkozik az álmokban megjelenő szimbólumok megfejtésével. Tar Ildikó nemcsak ír az álmokról oldalainkon, de konkrét álomelemzéseket is bemutat.

Az álmodó valóban látta Az ötödik elem című filmet több hónappal ezelőtt. Az, hogy ő maga kicsit a többiek felett, mintegy figyelő elmeként lebeg, visszaadja a multiplex mozik magasított széksorainak helyzetét. Az álom álmodása előtt körülbelül öt-hat nappal is olvasott egy képekkel illusztrált cikket erről a filmről.

Első gondolati ráfutással vélhetnénk, hogy pusztán ennyi az álom megfejtése. Látta, olvasta, aztán természetesen álmodott róla.

Csakhogy abban az újságban több filmről is írtak, más filmekből is voltak fényképek. Az ő lélekmozijában mégis éppen ezt a filmet vetítették. Vajon miért? Ennek érdemes tehát utánamenni.

Kenguruk... Fizikálisan erősek, energiajelképek. Beugranak a semmiből, egy "másik világból", hirtelen ott vannak - szokatlanul, a tudat tehát semmi mást nem tud tenni, minthogy rájuk csodálkozik. Egy új, idegennek tűnő elem érkezett meg a psziché azon részébe, amely már a tudatküszöb alatt van, az álmok segítségével azonban már látható, ha a nappali tudattal még nem is fogható. A kenguru az áldozatos anyaság jelképe is, a maga erszényével. Amikor azonban a "porszívó" előterébe kerül, és arra számítunk, hogy valami iszonyatos ufó-formát ölt majd fel, csinos, izmos, ruganyos testű nővé változik. Tehát humanoid jelleget ölt. Ezáltal mintegy közelebb kerül az álmodó nő világához. Benyúl az álmodó felé a kezével az üvegen át.

Az üveg azt jelképezi, hogy a tudatos én, az ego megpróbálja eltávolítani önmagától az idegen elemet. A másik lény és maga közé falat húz, igaz ez már csak üvegfal, és láthatóan a másik energia, Lilué ezen akadálytalanul áthatol. "Ha már látsz, akkor itt vagyok, letagadhatatlanul." A benyújtott kéz kapcsolatkeresés, segítségkérés. Az álmodó azonban fél ettől az idegen elemtől. A "porszívózásról" egy körülbelül hét évvel ezelőtti élménye jut eszébe, amikor a háza gyerekszobájába hatalmas cserebogarak rágták be magukat a döngölt földre lehelyezett hajópadlóba. Nagyon hangosan rágtak, és ráadásul éjszaka kimásztak a padló felszínére. Az utolsó példányokat csak úgy tudta eltávolítani, hogy a fal és a padló réséből nagyon erős fokozatra állított porszívóval kiszívta őket. Ez az emlék még ma is ijedelemmel vegyes undorral tölti el.

Amit tudatosítania kellene magában, attól tehát fél, és talán undorodik is..., vagy csak egyszerűen gyomrot felforgatóan hat rá a félelem miatt. Viszont viszi a kíváncsiság, ami egyik alap személyiségvonása, arrafelé, hogy most már megtudja, mi az igazság. Másrészt kiderül az is, hogy ez a lény -minden mássága ellenére - jó. Hiszen azért jött, hogy megmentse a Földet.

A mezőn összegyűlő kíváncsiskodók is a saját személyiségrészei, ahogy a katonák csoportja is. A katonák a régi Rend őrei, és egyáltalán nem örülnek az új elemnek. Ez ugyanis a személyiség eddigi, jól bevált rendszerének a biztonságát fenyegeti. Az ufóra szegezett gépfegyverek a félelmüket és agresszív, behatolni vágyó kíváncsiságukat mutatják. Az támad, aki fél... Minden támadás mögött félelem van, és minden félelem mögött önbizalomhiány. A rend, a ráció őrei most valami olyasmivel találták szemközt magukat, amit nem tudnak a puszta ész erejével befogni, de behatolni vágynak abba, igaz: szeretetlenül. És ezáltal el is pusztíthatják...Az ész képes szétcincálni, agyonmagyarázni érzelmi dolgokat, amik ebbe aztán szép csendesen belehalnak.

Kicsoda Lilu? Ő az ötödik elem. A tűz, a víz, a levegő és a föld elemi energiák mellett még rá is szükség van ahhoz, hogy a föld (jelenleg tehát az álmodó személyiségének a világa) megmeneküljön.

De mi is ez az ötödik elem? A filmből az derül ki, hogy a szeretet, a szerelem. Ez tehát az az idegen elem, ami hirtelen kengurozott be az álmodó nő világába. A tudatába nem is igazán engedte fel, mert nagyon megrémült volna tőle (megrágcsálja a megszokott családanya én-képét -lásd bogarak a gyerekszobában). Megpróbálta elnyomni a saját ruganyos kicsit különös, "másvilági" nőiességét (Lilu), melyet éveken át az önfeláldozó családanya (kenguru) alakja mögé rejtett el.

Megfigyelhető, hogy ez az új energia a tudatrendőrség elől még mindig rejtegetni kívánja a férfi kilétét (belöki a tömegbe), hátha így megmenekül ő maga is. És valóban. Tudjuk, a hősök végül mindig megmentik a bajba jutott (király) lányokat, hiszen erre születtek.

Az ötödik elem rémületesen idegen, de mégis ő az, aki új életet képes adni az álmodó nappali világának, "földjének".

Tar Ildikó