Szerelmes álmodók józan álmai

Álomfejtőnk több mint tíz éve foglalkozik az álmokban megjelenő szimbólumok megfejtésével. Tar Ildikó nemcsak ír az álmokról oldalainkon, de konkrét álomelemzéseket is bemutat.

Mindkét fenti álomban közös az, hogy teljességgel más képet mutatnak az álmodóknak a párkapcsolatukról, mint ami a tudatukban van.

Az első álom a hőn szeretett férfit gazemberként ábrázolja, a második álom arról beszél, hogy épp most kezdődött el két ember kapcsolata, és mégis vége, máris el kellett temetni, meg kellett gyászolni őket.

Az első álmodó szerelmes, tehát hajlamos a világból, a párjából csak a szépet, a jót, a ragyogót észrevenni. Ezt a "túl elszállt" állapotot, mintegy bebillenti az álom. Nem azért, mert ennyire aljaember a párja, hanem, mert nem annyira gáncs nélküli lovag, amilyennek most az álmodó fiatal hölgy, akár illúziókkal is tele, még látja. Az igazság valahol középen van: valószínűleg rendes ember a kedvese, de ember, akár ellentmondásokkal is tele, tehát nem egy földre szállt angyal.

Olykor előfordulhat viszont az is, hogy tényleg olyan emberre pazaroljuk az energiánkat, figyelmünket, szeretetünket, olyan emberbe szeretünk bele, aki nem méltó a vonzalmukra. Ez esetben az álom figyelmeztethet is minket erre.
A harmadik megoldás azon az értelmezési síkon bomlik ki, amely szerint minden álomalak maga az álmodó. Ez esetben alacsony, negatív önértékeléssel van dolgunk. Egy belső hang gyakran sutyorogja, hogy: "nem vagy jó semmire, úgyse viszed semmire az életben, nem jutsz egyről a kettőre, csúnya vagy, esetlen vagy, mindenki okosabb, szebb, érdekesebb nálad". Fontos, hogy az álmodó higgyen önmaga értékeiben, és lépésről lépésre realizálja is belső vágyait!

A második álmodó hölgy hiába próbálta a tudatával elhitetni önmagával, hogy lesz még a frissen induló ismeretségből szorosabb kapcsolat, az álma egyértelműen az ellenkezőjére figyelmeztette. Az álom igazát a valóság, a nappali élet hamarosan megerősítette, és a hölgy meg is gyászolta korán elhalt kapcsolatát.

Tar Ildikó