Márkatetoválás a legújabb trend

Már most jobb, ha megtanulják a tetoválómesterek az olyan márkák, mint például a Chanel, a Gucci vagy a Ralph Lauren logóinak a megrajzolását, a legújabb trend ugyanis a brandlogók testre festése.

Az, hogy a hírességek között jó páran vannak, akik - különleges egyéniségüket hangsúlyozandó - számos műalkotással díszítették már különböző testtájaikat, nem meglepő. Akár David Beckham angol focistáról, Angelina Jolie színésznőről, Johnny Depp színészről, Dennis Rodman kosarasról, Tommy Lee zenészről vagy az ő Pamelájáról Hollywoodból beszélünk: mindannyiuknak már-már szenvedélyévé vált a "tetova", félévente újabb színpompás ábrát fedezhetünk fel valamely porcikájukon.

Ez még mind nem meglepő, de az, hogy például Winston Churchill angol államférfinak egy horgony volt a karjára tetoválva, vagy hogy Robert de Niro színész egy párduccal büszkélkedhet - nos, az már igen. A szolid-szelíd barna színésznő, Sandra Bullock a köldöke alá "varratott" egy nonfiguratív remeket.

A tömeges tetoválási láz a sztárok körében az 1990-es évek elején indult, és hogy ez messze nincs elhalóban, arra bizonyíték Hollywood legújabb és leghisztérikusabb üdvöskéjének, Lindsay Lohannek a befektetési terve: egy luxus tetoválószalon, kifejezetten sztároknak.

Egy, a luxusszolgáltatásokról és termékekről író site szerint Lohan kisasszony úgy tervezi, hogy az üzlet berendezésének nagy részét maga alakítaná ki. A portál hatalmas üvegfelületekkel kápráztat majd el, betekintés engedve az odajáró celebek (nem) mindennapi szenvedéseibe - (nem) mindennapi perceket szerezve ezzel a mindennapi embereknek.

Muzeális érték?

Az, hogy a tetoválás manapság már szubkultúrán innen is elfogadott, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt fél évben két patinás, egy bécsi és egy newcastle-i múzeum is bemutatott egy-egy, a maradandó testfestés történetéről szóló kiállítást.

A tavasztól nyár végéig, a bécsi Természettudományi Múzeumban bemutatott tárlat napjaink divatos motívumaitól, a hatvanas évek tabudöngető, az egyén szabadságát kifejező ábráin át egészen a gyökerekig, Ötzi és kortársai történeteket elmesélő testfestményeiig kalauzolta el a látogatókat.

Mivel a tetoválás európai elnevezése James Cook angol felfedezőtől származik - aki 1769-ben Tahitin járva, az ott látott testfestő eljárás nevét, a "tatau"-t "tatow" formában angolosította, s ebből származik a mai tattoo kifejezés -, nem meglepő, hogy a másik, e témakörben rendezett kiállítás a ködös Albionban székel.

A Newcastle-i Egyetem Régészeti Múzeumában az év végéig látogatható tárlat a tetoválás angliai történetén túl - amelyben bizony fellehető jó pár, a királyi családra nézvést igencsak "kompromittáló" tény - bemutatja a legnépszerűbb szimbólumokat, és azok jelentésváltozását is, korról korra.

Színpaletta

A tetováló festékek legtöbbje valamilyen fémből származik, így aki heveny fémallergiában szenved, jobb, ha elkerüli ezeket. A különösen érzékeny bőrűek pedig jobb, ha egyáltalán nem kísérleteznek, ugyanis egyes festékek, bár nem tartalmaznak fémet, mégis kiválthatnak allergiás reakciót.

Vörös festék: higanyszármazék
Fekete festék: szénszármazék
Sárga festék: kadmiumszármazék
Kék festék: a kobalt különböző vegyületeiből származik
Zöld festék: krómszármazék
Bíbor festék: mangánszármazék
Lila festék: mangánszármazék
Barna festék: vas-oxidot vagy kadmiumsót tartalmaz
Fehér festék: titán- vagy cink-oxid-származék.

Forrás: Tetoválás és allergia - az [origo] cikke

Pataky Kriszta