Bár a körte szintén az ősz és a tél egyik kedvelt gyümölcsfajtája, messze nem annyira népszerű mint az alma: itthon például évente fejenként mindössze 6 kg-ot fogyasztunk belőle. Ez összefügghet azzal, hogy a körtefák enyhébb éghajlatot, több gondozást igényelnek, mint az almafák, s hogy a körte tárolhatósága kedvezőtlenebb - de az is lehet, hogy az almának egyszerűen jobb a marketingje, mert a körte legalább annyi hasznos tulajdonsággal bír, mint gömbölyded testvére.
A körte ugyan nem tartalmaz jelentős mennyiségű ásványi sót vagy vitamint, de számos betegség gyógyítására felhasználható.
A benne lévő pektin segíti az emésztést, serkenti a belek működését, ezáltal megakadályozza a székrekedést; ideális a szervezet méregtelenítéséhez: ha tíz napon keresztül naponta egy-két kilogramm hámozott - a héja magas cellulóztartalma miatt nehezen emészhető - körtét eszünk, az pozitívan hat a vese működésére, csökkenti a vérnyomást és enyhíti a reumatikus fájdalmakat.
B-vitaminjai miatt kitűnő gyógyszer a szív- és érrendszerbeli problémákkal küszködők számára, emellett csökkenti a vér koleszterinszintjét, vastartalmával erősíti vörösvérsejteket; mindemellett C-vitamin tartalma az almáéhoz közelít: 5g, kilónként.
Alacsony kalóraitartalma miatt fogyókúrázóknak is ajánlott csemege.
Piacolás, szüretelés, tárolás
A körte, csak úgy, mint az alma, utóérő gyümölcs, vagyis a sötétzöld, kemény szemekből leszedve is sárgás, barna vagy piros, puha gyülölcs lesz - fajtától függően -, tehát nyugodtan vegyük meg a kevésbé érett darabokat is.
Ha szüreteljük, nem mindegy, hogy melyiket, mikor kapkodjuk le a fáról: a nyári fajtákat az érés kezdetén kezdjük szedni, az őszi és a téli fajtákat pedig akkor, amikor teljesen kifejlődtek, de még zöld alapszínűek.
De ne kezdjen senki könnyelműen a körte termesztésébe: mielőtt fát ültetnénk, érdemes szakembertől tanácsot kérni, mert különösen a téli fajták nagyon igényesek a gondozásra, a termesztés körülményeire.
A tárolására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az almára: tárolásra csak egészséges, megfelelően előválogatott körte való, és vegyük figyelembe, hogy a nagyobb körték lényegesen könnyebben sérülnek és rothadnak.
Kevesebben tudják talán, hogy a körtéből is lehet finom sajtot készíteni. Az eljárás hasonló a birsalmasajt készítési módjához: a meghámozott körtét megfőzzük, a levét leszűrjük, majd a levet gyümölcshússal megegyező tömegű cukorral és kilónként egy fél citrom levével olyan sűrűre főzzük, hogy a kanálról fonalat eresszen. Aztán hozzáadjuk az áttört körtét, a kellő sűrűségűre főzzük vele. A sűrű masszát apró formákba öntjük és egy-két napig szárítjuk. |