Szent Márton napján libát sütünk

Szent Márton napja mára a liba ünnepe lett Európa-szerte. November elején a libák már vágásra készek, és így november 11-én elkészülhet a hagyományos sült liba. A libából nemcsak sült készíthető, hanem szinte egy teljes ebéd, a levestől a ludaskásáig, a libamájas finomságokról nem is beszélve.

A megfelelően táplált, hízott liba a két lábon járó éléskamra, mivel a legváltozatosabb ételek elkészítéséhez elegendő. A megtisztított, konyhakész libáról lefejtjük a zsiradékot a bőrrel együtt, ügyelve arra, hogy minél nagyobb darabokban szedjük le, hogy a majdan kisütött töpörtyűk szép nagyok legyenek. A töpörtyűnek való darabokat középen egy éles késsel kétszer-háromszor bemetsszük. Lábasba tesszük, egy kevés vizet aláöntve, nem erős tűzön kisütjük. Amikor a töpörtyű szép ropogós rózsaszínűre sült, a tűzről levesszük, és néhány csepp tejet öntünk hozzá. Ettől még szebb színűvé, ropogóssá válik. Ezután leszűrjük, a szűrőben kissé kinyomkodjuk, hogy a felesleges zsír kipréselődjön belőle. A friss libatepertő vékonyra szeletelt lilahagymával, zöldpaprikával, paradicsommal a világ legfenségesebb reggelije, vacsorája lehet.

A zsiradékjától megtisztított libát a has aljától kiindulva mellcsontjáig felvágjuk. A combokat a forgócsontnál levágjuk, majd a két szárnyát az ízületeknél átvágva fejtjük le a mellhúsról. Végül a libát a vágódeszkán oldalra fektetjük, és a mellrészt a hátától különválasztjuk. Az így bontott libából két combot, két szárnyat, a mellcsonton lévő mellhúst és egy hátrészt kapunk.
Érdemes a liba bontásakor a nyakrészt úgy levágni, hogy a bőr minél hosszabb maradjon. Ebből a nyakat kivesszük, amely aprólékként felhasználható, amíg a libanyak kiválóan alkalmas arra, hogy jóízű töltelékkel megtöltve megsüssük. A liba aprólékjából kitűnő levest készíthetünk