Háború a gyerekszobában

A kisebb csetepatéktól, üvöltözésektől, sírástól a nagy, véres verekedésekig sok mindent képesek produkálni a testvérek. A szülők ilyenkor hajlamosak azon aggodalmaskodni, hogy miért nem szeretik egymást, miért "rossz testvérek" a csemetéik, és rendre próbálják csitítani, szétválasztani őket. Valóban csak azok a jó testvérek, akik között rendszerint béke honol, vagy az állandó harc a testvéri viszony velejárója? S mit tehet ilyenkor a szülő: lépjen közbe, vagy hagyja, hogy a gyerekei bokszolják le egymással ügyes-bajos dolgaikat - a szó szoros értelmében is akár?

Rékáéknál három gyerek nevelkedik, két fiú és egy kislány. Az anya szerint az ő gyerekei abszolút jó testvérek, hiszen még a szülők ellen is képesek "összefogni" egymás érdekében. "Előfordult, hogy a nagyobbik fiú büntetést kapott, mert tönkretett egy könyvet. A büntetése az volt, hogy nem nézhette meg a kedvenc televíziós sorozatát. Amikor azonban bevonult a kisszobába, hogy 'gondolkodjon', hamarosan ott termett mellette a két testvére, akik vigasztalták, vidították. Ráadásul az is kiderült, hogy a könyvet nem is ő, hanem a hugi tépte szét, csak a nagy nem akart árulkodni."

Réka szerint ez a fokmérője a testvéri szeretnek, és nem az, hogy mennyit balhéznak a kölykök.

"Nálunk volt már olyan, hogy ez egyik fiú direkt lelökte a másikat a mászókáról, mert az nem ismerte el, hogy ő a főnök. Rohantunk az ügyeletre, mert varrni kellett a homlokát. Anyósom szerint az ilyesmit nem lenne szabad engedni, de nekem is vannak testvéreim, és még elevenen él az emlékeimben, hogy mennyit öltük egymást - de most nincs olyan probléma, amivel ne fordulhatnánk a másikhoz."

A titok: a közös szoba

Alpár Zsuzsa szerint Rékának sokkal könnyebb a dolga, mint azoknak a szülőknek, akik egykeként nőttek fel.

"Akinek van testvére, egy csomó mindent megélt a testvéri viszonyon belül. Sokkal természetesebben kezeli a testvérviszállyal járó problémákat. Nagyon sok olyan tapasztalat van például, hogy azok a szülők, akik egykeként nőttek fel, szörnyen nehezen tudják elfogadni azt, hogy háborúznak egymással a gyerekek."

Alpár Zsuzsa is úgy gondolja, az igazán jó testvérek képesek arra, hogy szövetkezzenek egymással és átérezzék egymás problémáit: "Radnóti Miklós Ikrek hava című művében van jelenet, amikor a szenesládára küldik büntetésből a kisfiút, vagyis Radnótit magát. Erre a kishúga, aki miatt történt a zsiványság, ami miatt a büntetést kapta, megjelenik, viszi a kis ágyneműjét, motyóját, és odabújik aludni mellé. Valahogy így viselkednek az igazán jó testvérek."

A szakember úgy látja, attól sem kell megijedni, ha több testvér esetén véd- és dacszövetségek alakulnak.

"Ha több testvér van, akkor klikkesednek, hol az egyik, hol a másik testvérrel. Ez még nem azt jelenti, hogy egyiket vagy másikat jobban szeretik. A tapasztalat szerint például az egynemű gyerekek hajlamosabbak a háborúskodásra, és ehhez nemegyszer próbálják meggyőzni támogatónak az ellenkező nemű testvért."

A szakember szerint a támogató és folyamatos szülői szeretet mellett van még egy nagyon egyszerű trükkje annak, hogy a gyerekek jó testvérek legyenek: a közös szoba.

A külön szobát, addig, amíg csak lehet, halogatnám, még akkor is, ha a család kacsalábon forgó kastélyban lakik. Mert nappal kell csatározni és összeveszni minden apróságon, és este, amikor egy kicsit félünk, egy kicsit sejtelmes minden, akkor jó összefogni, és hülyéskedni az ágyban. És attól valahogyan megenyhülnek a dolgok. Ott lehetnek a kollektív fantáziálások, mesék szövögetődnek estéről estére. Ezek az igazán jó összetartó erők."