Zöld, sárga, fekete, fehér - tea-tanoda

Teából van zöld, sárga, fehér, fekete, ízesített, porított, gyümölcs-, gyógy- és filteres is, ráadásul mi egyfajta speciális, közép-kelet-európai változatát is ismerjük: azt a bizonyos "napközis", másnéven "kórházi" teát - bár a hozzáértők szerint ez utóbbi nem minősül annak, hiába az azonos alapanyag. Egy biztos: jól elkészítve, fajtától függetlenül, a tea egy egészséges, finom, élénkítő - vagy éppen nyugtató - ital. Tudnivalók, érdekességek a teavilág legnemesebb képviselőiről.

Az átlag vásárlót - ha pénzt adna egy különlegesebb teára - általában nem nagyon igazítják el egyébként az olyan - sokszor igen fantáziadús, sőt titokzatos - elnevezések, mint a "Főnix választása", a "Sárkánygolyó", az "Ezüstkampó" vagy a "Madárnyelvecskék".

"A tea neve a termesztés helyére vagy az elkészítés módjára utal - magyarázza Szepesi Zsuzsa. "A kínai teák neve általában nem tartalmazza az ültetvény helyét, de vannak kivételek. "Például a pu-erh teák csak Jünan tartományból származhatnak, mert ott találták ki azt az eljárást, ahogy ezt a fajta teát feldolgozzák. Pu-erh pedig a tartomány egyik városának neve."

A szakember egy másik példát is említ: "Zhejiang (Csöcsien) tartományból származik egy különleges tea, amelynek egyenként vasalják a leveleit. A tea neve - Long Jing (lung tying) magyarul Sárkányforrás - arra a forrásra utal, amely mellett az ültetvények találhatók."

"A tea ugyanakkor egyfajta védjegy is, így adódhatnak névhasználati viták" - magyarázza a szakember, aki konkrét példával is alátámasztja ezt a kijelentést. "Van egy Bi Lou Chun nevű kínai zöld tea, amely eredetileg Jiangsu tartományból származik. A neve arra utal: a tavasz jáde csigái a Tai-tó mellől. Csakhogy ugyanilyen néven Tajvan is forgalomba hozott egy nagyon finom teát, úgyhogy most vita folyik, ki használhatja az eredeti elnevezést."

Végy egy kanna ásványvizet...

A legtöbben egyszerűen filteres "bolti" teákat iszunk, amelynek a dobozán találunk segítséget az elkészítéshez. Ezek nem túl bonyolultak, de érdemes betartani őket, ha teljes egészében élvezni szeretnénk az ital illatát, aromáját.

Ha viszont valamilyen ínyencséget szeretnénk kipróbálni, több mindenre is figyelni kell. Itt van mindjárt a víz, amelyből a csapvizet a szakértők nem ajánlják teafőzésre, ugyanis a kemény víz nem oldja ki a levelekből a tea személyes karakterét adó legfinomabb, egyben legfontosabb összetevőket. Tapasztalatuk szerint az 500 mg körüli-alatti ásványianyag-tartalommal bíró vizek nagyon jól használhatók finom tea készítéséhez. Vagyis a tea receptje, így kezdődhetne: "végy egy kis ásványvizet..." a folytatásban viszont fontos, hogy milyen teával van dolgunk.

Mennyiség és hőfok

Az általánosságban kijelenthető, hogy forróbb vízzel élesebb, keserűbb, míg visszahűtött vízzel lágyabb ízű tea készíthető.

Hétköznapi feketeteát, egyszerű pu-erht, oolongot és zöldteát két kannával érdemes készíteni: az egyikben ázik a levél, a másikba pedig átszűrjük a főzetet. 2 dl folyadékra 2-3 g levelet érdemes számolni, de a legjobb, ha mindenki a saját ízléséhez és otthon található eszközeihez képest dolgozza ki az arányokat, és nem grammban, hanem mondjuk evőkanálban gondolkodik.

Az indiai tejes teáknál már a forralás előtt tegyük bele a teát a hideg, vízzel higított tejbe, és a fűszerekkel, cukorral vagy sóval együtt forraljuk fel.

Mi legyen a cukorral?

Ahogy a pizzázóban nem nagyon szeretik, ha ketchupot kérünk a tésztára, úgy a teázóban se nagyon kérjünk cukrot, citromot a teához. Szepesi Zsuzsa szerint egyébként a legtöbb teát nem is érdemes ízesíteni, hiszen a tea saját, különleges aromája a cukor domináns íze mellett kevéssé érvényesül.

"Vannak azért olyan változatok, amelyek elbírják az édesítést, ízesítést. Ezenkívül néhány teát ízesítve kell felszolgálni: ilyen az arab mentatea, amelyet mézzel és friss mentalevéllel kell inni. Az indiai teát pedig - mert bármilyen meglepő, az országban nincs normál teakultúra - tejjel és cukorral készítik."

"A teáknak önmagukban egészen változatos ízvilága lehet egyébként, vannak édes, keserű, savanyú, de például cékla-, cikória-, gesztenye- vagy spenótízű teák. Van olyan tea is, amely önmagában egy ízt is jelöl, mint a Zöldoolong, vagy a Darjeeling" - fejezi be a teaszakértő.

Teafőzési kiskáté
• az egyszerűbb zöldteákat kis mennyiségű levéllel, hosszú (3 perc) ázási idő mellett, 80-85 fokosra visszahűtött vízzel, egyszeri felöntéssel, a jobb zöldteákat nagy mennyiségű levéllel, rövid ázási idő (10-20 másodperc) mellett,40-70 fokosra visszahűtött vízzel, többszöri felöntéssel kell elkészíteni
• a jobb oolongokat nagy mennyiségű levéllel, nagyon rövid (5-10 másodperc) ázási idő mellett, lobogó vízzel, többszöri felöntéssel;
• a minőségi fekete- (más néven vörös-) teákat nagy mennyiségű levéllel, nem túl hosszú (0,5-2 perc) ázási idő mellett, 80-100 fokos vízzel, többszöri felöntéssel;
• a hétköznapi feketeteákat, pu-erheket és oolongokat kis mennyiségű levéllel, hosszú (4-5 perc) ázási idő mellett, lobogó vízzel, egyszeri felöntéssel;
• a jobb pu-erheket akár nagy mennyiségű levéllel, akár extrém hosszú (10 perc) ázási idő mellett, lobogó vízzel, többszöri felöntéssel;
• a török teát extrém mennyiségű, kicsit pirított teából, extrém hosszú (akár több tízperces) ázási idő mellett, lobogó vízzel, egyszeri felöntéssel és utólagos hígitással érdemes készíteni.

Kovács M. Veronika