Zavarba ejtő felmenő

Kínosan érzi-e magát a gyerek, ha anyukája pearcingekkel, tetoválásokkal ékesítve, bőrszerkóban vonul be a fogadóórára - vagy ellenkezőleg: ilyenkor inkább büszke a fiatalos, laza szülőre a magzat? És mit él át az olyan csemete, akit szinte agyonnyom a szülői aggódás, a sapka-sál, amit a haverok előtt is rá ad a gondos mami? Miről ismerszik meg a "cikis" szülő, és ki az, akit a gyerkek "jó fejnek" könyvelnek el? A gyerekek, a szociológus, és a pszichológus segít kibogozni a témát.

Zsuzsi még az apja jellemző mondatait is átvette, erre viszont csak akkor döbbent rá, amikor testvérei figyelmeztették. "Apu 60. születésnapjára készültünk, összegyűlt az összes gyerek, unoka. A gyerekek persze, mint a megvadult csikók, úgy rohangáltak, mivel ritka. Aztán amikor az egyik fiam jól megütötte magát, rárivalltam: 'annyi eszed van, mint egy porceláncsirkének, amelyiknek letört a feje!' A nővérem döbbenten nézett rám, és csak annyit tudott kinyögni: 'vagy 20 éve nem hallottam ezt a mondatot.' Aznap este sokat beszélgettünk, és rájöttem, néha pont olyan vagyok, mint apu, pedig őt mindig is túl szigorúnak, merevnek tartottam."

"Az, hogy milyen szülővé válunk, nagyon nagy részben függ attól, hogy milyen a mi szülői mintánk" - mondja Sólyom Barbara. " Legtöbbször olyan szülővé válik a gyerek, amilyenek az ő szülei voltak. Persze van olyan, amikor tudatos döntés eredményeként a gyerek a szülői mintától eltérő magatartást választ, de rendszerint az alkoholista szülő gyermeke maga is iszákos lesz - vagy ilyen párt választ magának; a színházjáró, könyvkedvelő szülő kedvtelésit a gyerekei is átvaszik, és így tovább. Tehát a szülői minta nagyon meghatározó - sokszor fel sem tűnik hogy pont ugyanazokat a hibákat követjük el, mint az apánk vagy az anyánk. Az emberek rendszerint azt csinálják, ami beléjük ívódott, amikor szocializálódtak."

Soha nem cserélnék

A Gábor szerint "a cikis szülő tág fogalom, gyereke válogatja, ki mint tart kínosnak." Az ő szülei a haverok számára néha túl szigorúak lehetnek, mivel például nem tévézhet és számítógépezhet annyit, mint az osztálytársai, de Gábort ez nem zavarja.

Arra a kérdésre, ő milyen szülő lesz, úgy válaszolt: "Hát jó lenne ha olyan lehetnék mint a sajátjaim. Bátos, aki a családjáért mindent megtesz, a leggonoszabb igazgatóval szembe száll, jó példát mutatnak abban is, hogyan kell venni az életet. Soha nem cserélném le a szüleimet." - fejezi be a mondókáját Gábor.

Kovács M. Veronika