Az elhízás-járvány barátsággal terjed

Az elhízásért okolhatjuk a hormonokat, a géneket, az elkényelmesedett életformánkat, az egészségtelen, zsírban gazdag étrendet. Amerikai kutatási eredményeknek köszönhetően ismét bővült az egészségünket fenyegető veszélyek listája: a kövér barátainkkal.

Nógrádi Katalin dietetikus évek óta a pályán van, de ilyen megfigyelést még nem tett - viszont elképzelhetőnek tartja, hogy működik, hiszen ennek inverzét - tehát a barátok, barátnők inspiráló hatását egy-egy életmódváltás vagy fogyókúra kapcsán - már tapasztalta.

"A baráti-családi összefogás az életemódváltás végrehajtásában igen nagy erővel bír - ez a személyes tapasztalat: a gyermekeim baráti-családi alapon belekezdtek egy fogyókúrába, ami tökéletesen zökkenőmentesen működik immár egy éve."

"Ugyanakkor tény az is, hogy a férjemet évtizedek óta hiába próbálom rávenni egy kis diétára - egyszerűen nem hajlandó. Lehet, hogy a legjobb barátjának kellene szólnom?"

"Ellenpéldának viszont ott van az egyik legjobb barátnőm - jópár kiló túlysúlyától évek óta próbál megszabadulni, de csupán elméleti szinten: azon kívül, hogy időnként megkér, fogyasszam le, gyakolatilag egy lépést nem tesz azért, hogy ennek esélye legyen. Egyszerűen nem akarja."

"A barátok külseje, véleménye fontos és meghatározó, de úgy gondolom, valójában az egyes ember személyes akaraterején, önfegyelmén, elszántságán múlik, hogy az elhízottak vagy a normál testalaktúak táborát gyarapítja-e"- konklúzál a szakember, s hozzáteszi: az egészséges életmódot - tehát a változatos étrendre, a rendszeres étkezésre és testmozgásra való igényt - jó, ha az ember már gyermekkorban magáévá teszi, s így felnőttként könnyű lesz alakját, egészségét megőriznie. Sőt, kellő elszántsággal, akár a baráti társaságát is "beolthatja" a helyes életmód szeretetével, mint egy, az "elhízás járványa" elleni vakcinával.

Elhízik a világ

A helyzet, testsúly szempontjából világszerte lesújtó: az Egysült Államokban a lakosság 66 százaléka elhízott, 32 százalékuk pedig a túlsúlyos kategóriába sorolható a BMI-indexe alapján; egy tavaly novemberi Európai Uniós felmérésből pedig kiderült, hogy az európai lakosság 38 százaléka túlsúlyosnak mondja magát, miközben a megkérdezettek mindössze 5 százaléka nincs tisztában az elhízás egészségkárosító hatásával.

Ám a kövérség-járványa ma már nem csak a fejlett országokat, hanem a fejlődő országokat is fenyegeti: ezt valószínűsítik azok az adatok, amelyek szerint a fejlődő országokban a kóros elhízás jóval gyakoribb, mint a fejlett országokban. Az amerikai kutatók szerint a 20. század végéig, elsősorban a nyugat-európai országokat és az USA-t érintette az elhízás, mára viszont Kelet-Európa is kezd felzárkózni, sőt, bizonyos halálozási mutatókban túlszárnyalja a nyugati országokat.

Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) máris összefogást kezdeményezett: tavaly ősszel aláírtak egy elhízás elleni nemzetközi chartát Isztambulban. A charta ugyan nem kötelezheti intézkedésre a kormányokat, de arra ösztönzi őket, hogy négy fronton harcoljanak az elhízás ellen:

1. a testmozgás és a diéta szorgalmazása, főként iskolákban
2. az egészséges ételek hozzáférhetőségének javítása
3. a gyorséttermek gyerekeknek szóló reklámozásának szabályozása
4. tanácsadás a falánkság elkerüléséről

(Forrás: MTI)