Ne az ételt, az étrendet nézd!

Vágólapra másolva!
Ahelyett, hogy azt vizslatnánk, hogy egy adott élelmiszer egészséges-e, inkább az étrendünk, s méginkább az életmódunk egészségességét vizsgáljuk meg - ajnánlják a dietetikusok. Ám, hogy mi az egészséges, számos tényező befolyásolja: a nemünk, a korunk, a súlyunk, a magasságunk, a fizikai aktivitásunk, de kihat rá az alvásidőnk, és egészségi állapotunk is. 
Vágólapra másolva!

A harmadik évezred elejére életmódunk - már az 50 évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva is - nagymértékben megváltozott. A technikai eszközöknek hála, rendeteg időt és fáradtságot takarítunk meg a munkahelyünkön, a háztartásban - és a szabadidőnkben egyaránt.

Világszerte nő az ülő munkát végzők száma, a háztartási gépek egyre elterjedtebbek, és egyre népszerűbbek az inaktív szabadidős tevékenységek - úgy, mint tévézés, videózás, vagy az "abbahagyhatatlan" számítógépes játékok.

Általánossá vált, hogy "kényelmesebben" élünk, sokkal kevesebbet mozgunk, és jóval többet fogyasztunk, mint amire szervezetünknek igénye lenne. Az ebből adódó egészségügyi problémák - elhízás, szív-érrendszeri-, daganatos megbetegedések - kapcsán, egyre több előítélet és találgatás lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy ezek kialakulásáért különböző élelmiszerek a felelősek. Ám a Magyar Dietetikusok Országos szövetségének álláspontja szerint, a tévesen elterjedt "egészséges/egészségtelen étel" kategóriák helyett az "egészséges/egészségtelen életmód" között kellene különbséget tennünk.

Változó igények, változó szokások

Amellett, hogy az életmód változásában vannak globálisan megfigyelhető tendenciák, mindannyian másként élünk, s ezzel együtt étkezési szokásaink is eltérőek. Sokakban talán fel sem merül, hogy testünk energia- és tápanyag szükségletét alapvetően befolyásolja a nemünk, a korunk, a testtömegünk - ezen belül az izomhányad -, a magasságunk, fizikai aktivitásunk, de kihat rá az alvásidőnk, és egészségi állapotunk is.

Vannak persze időszakok, rendkívüli helyzetek, amikor szervezetünk megváltozott állapota, vagy a módosuló életkörülmények következményeként másképpen étkezünk, mozgunk, mint azelőtt.

Nők esetében például, a terhesség egy ilyen módosult élethelyzet, módosult igényekkel - hiszen a hormonváltozás miatti állandó émelygés csillapítsására szükségesnél jóval többet esznek, "kívánósak" lesznek. A szülést követő szoptatási időszakban viszont inkább már az újszülött életritmusához igazodó - saját igényeket háttérbe szorító - rendszertelen, kapkodó étkezés jelent gondot az anyukáknál, amely akár hízás mellett is tápanyaghiányos állapot kialakulásához vezethet. A felcseperedő, új ízekkel ismerkedő gyermek mellett pedig, nem ritkán, a tányéron hagyott maradékok eltüntetése eredményez a nőknél felesleges súlygyarapodást.

Van, aki aktív sportolást abbahagyva, vagy a dohányzásról való leszokást követően kénytelen először szembesülni a túlsúly problémájával. Akár egy munkahelyváltozás - amelynél az addigi gyaloglást felváltja az autózás, a lépcsőzést a liftezés, s ezzel az energiafelhasználás lecsökken - is teremthet olyan helyzetet, aminek hosszú távon meglátszik majd a következménye: többet nyomunk a mérlegen.

Korunk előrehaladtával szintén változnak szükségleteink, melyhez igazodnunk kell: alapanyagcserénk, amely a szervezet életfunkcióinak - például állandó testhőmérséklet - fenntartásához szükséges energia, 30 év felett tízévenként átlag 2-4 %-kal csökken. Tehát, akinek 30 évesen még napi 2000 kcal volt az ideális, annak 40 évesen 40-80 kalóriával kevesebbet célszerű fogyasztania, vagy többet kell mozognia, ha súlyát meg akarja őrizni. Talán elsőre elhanyagolhatónak tűnik ez a különbség, de ha arra gondolunk, hogy elég naponta a szükségesnél csak 100 kalóriával több elfogyazstanunk - például nassolni 4-5 szem keksz, vagy 3-4 szelet kolbászt rápakolni a kenyérre, vagy ásványvíz helytt 2 dl cukros üdítőt meginni -, az, bármilyen meglepő, egy év során ez 5 kg súlytöbbletté fejlődhet rajtunk.