A szabadidő ára

Az idő pénz, de hogy melyik ér többet, arról megoszlanak a vélemények. Egy amerikai kutatás szerint ugyanis szívesen mondanának le néhány dollárról a dolgos asszonyok, ha cserébe több szabadidejük lenne. Vajon, itthon milyen eredménnyel zárulna egy ilyen felmérés?

Tóth Olga szerint, ha Magyarországon készítenének az amerikaihoz hasonló felmérést, érdekes, kissé ellentmondásos eredményt kapnának.

"Ugyanis egyfelől a magyar társadalom még meglehetősen konzervatív a nemi szerepeket illetően: az MTA erre irányuló kutatásaiban részt vevő férfialanyok például meglepően nagy számban vallják, hogy a feleségük jobban teszi, ha főz, mos, nem pedig pénzt keres, önmegvalósít. Ami még ennél is meglepőbb, hogy ez a típusú családkép már gyerekkorban rögzül: a 12-18 éves korosztályból a 12 évesek a legkonzervatívabbak - fiúk és lányok egyaránt úgy gondolják, hogy a nőnek otthon a helye, és az a dolga, hogy a háztartással foglalkozzon."

"Tehát nálunk is aránytalanul nagy a nők háztartásbeli szerepvállalása, csak mindemellett a magyar családok többségében keresetükre épp olyan nagy szükség van a családi kasszában, mint a férfiakéra Éppen ezért nálunk egy furcsa, ellentmondásos helyzet alakult ki, hiszen sok nő szívesen dolgozna kevesebbet, vagy maradna otthon gyermeket nevelni, a családi fészket rendbentartani, ám a kevesebb munka - kevesebb pénz luxusát nem sokan engedhetik meg maguknak."

A szociológus szerint van még egy fontos szempont, amely a hagyományos szemlélet mellett, a családon belüli munkamegosztásról alkotott képet így alakította Magyarországon: mégpedig az, hogy férfi és nő, mind a mai napig különböző értéket jelent a munkaerőpiacon.

"A női fizetések máig elmaradnak a férfiakéitól, ezért abban a pillanatban, amikor egy családban arról kell dönteni, hogy ki maradjon otthon, kinek a keresete essen ki - akár csak pár hónapra -, racionálisabb választás, ha a feleség pénzéről mond le a család" - mondja.

Pedig az európai példa szerint a modernebb "háztartásmegosztó" felfogás megkönnyíti a család mindennapjait: a skandináv országokban ugyanannyit dolgoznak a nők, mint a teremtés koronái, ám a férfiak épp úgy kiveszik a részüket a házimunkából, mint az asszonyok. "Nem véletlen - mondja Tóth Olga -, hogy egy felmérés szerint az európai viszonylatban, ezekben az országokban születik a legtöbb gyermek.

Esélyegyenlőtlenség

Andrea és Krisztián éppen ezt a modern európai gyakorlatot szeretné bevezetni: két gyermekük már óvodába jár, így Andrea néhány hónapja ismét munkába állt. A napi rutin annyiban módosult, hogy ma már Krisztián is kiveszi a részét a házimunkából, ő megy a gyerekekért délután, ő foglalkozik velük, míg anyu haza nem ér. A takarítás és nagybevásárlás persze hétvégére marad, de együtt gyorsabban mennek a "kötelező gyakorlatok".

"Az álláskeresésnél persze akadtak kisebb zökkenők - meséli Andrea, a gyesről visszatérő nők munkaerőpiaci helyzetére célozva -, hiszen a legtöbb helyen szóba sem álltak velem mikor kiderült, hogy két gyerkőc is vár otthon. A legutóbbi alkalommal azonban rutinosan nem ejtettem szót a családról, így már csak a munkába állás után derült ki, mi a helyzet.Szerencsém volt, mert a főnökömnek két hasonló korú gyermeke van, így nem haragudott meg azért, hogy elhallgattam az igazságot" - teszi hozzá.

Visszatérek!

Ferenczi Krisztina HR- tanácsadó szerint a következőket kell tenni, ha valaki a szülés után vissza akar térni a munkába:
- Már a szülési szabadság előtt beszélni kell a főnökkel vagy a személyzeti vezetővel a továbbképzési és részmunkaidős lehetőségekről, illetve az esetleges kisegítő munkáról a szünet alatt és után;
- "Babaszünet" idején is kapcsolatban kell maradni a munkahellyel, találkozni a kollégákkal;
- Ki kell próbálni az ideiglenes munkákat - amivel bár kevesebbet lehet keresni, mint amennyit alkalmazottként kaphatna valaki, de így legalább megismerhet különböző vállalatokat és feladatokat;
- Le kell teszetleni a piaci igényeket - a munkaügyi központok gyakran az ilyen munkahelyek elosztóhelyei is egyben;
- Informálódni kell! Keresni a továbbképzési lehetőséget, például nőknek szóló tanácsadókon, munkaügyi központokban, a helyi és a regionális sajtóban. Hasznos az álláshirdetések olvasása, hogy a kismama tudja, mire van kereslet;
- Menedzselni kell önmagunkat, és figyelni a saját időbeosztásra! Oldjuk meg a gyermek/ek elhelyezését (fontos, hogy a család is segítsen).
- Együtt kell működni más olyan anyákkal is, akik szintén szeretnének ismét dolgozni. Így érzékelhetővé válhat, hogy azok a problémák, amelyekről valaki azt gondolta, hogy csak az ő életében fordulnak elő, máshol is jelen vannak, és meg lehet őket oldani.

A hazai esélyegyenlőségi helyzeten tehát lenne mit javítani, ám akadnak jó hírek is: Magyarországon minden állami tulajdonú cégnek készítenie kell esélyegyenlőségi tervet, ami kitér a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőségre is - mondja Ligeti György, a Kurt Lewin Alapítvány, egy esélyegyenlőségért és társadalmi toleranciáért küzdő civil szervezet kutatója.

"A tapasztalatok szerint egyre több magyar vállalatnál, illetve multicégnél létezik már az a gyakorlat, hogy a csoportos elbocsátások előtt felkészítik a munkaerőpiaci integrációra az elküldött embereket, tanfolyamokat tartanak nekik, illetve először házon belül hirdetnek meg állásokat. Sok cég odafigyel a negyvenen felüli női munkavállalókra, s mind többen lehetővé teszik a távmunkát, illetve a részmunkaidőt. A Magyar Nemzeti Banknál például két olyan félállásról tudunk, amelyben két kisbabás anyukat váltja egymást" - teszi hozzá Ligeti.

Őze Zsófia