Hálaadás: pulykák és karnevál

Vágólapra másolva!
Ebben az évben november 23-ára esik az amerikaiak egyik legnagyobb ünnepe, a  hálaadás napja (Thanksgiving Day). Az ünnep, amelyet - mint újabban kiderült - talán nem is a brit telepesek, hanem a spanyol gyarmatosítók honosítottak meg az Újvilágban.
Vágólapra másolva!

Majd minden kultúra, nemzet történetében fellelhető olyan ünnep, amikor az emberek kinyilvánítják a bőséges termés felett érzett örömüket, hálájukat. Az Egyesült Államokban ilyen a minden év novemberének negyedik csütörtökén tartott hálaadás ünnepe, amelynek eredete az első amerikai telepesek koráig vezethető vissza - vagy éppenséggel még korábbra.

1620. szeptember 16-án indult Plymouth kikötőjéből Észak-Amerikába a Mayflower nevű hajó, fedélzetén az első angol kivándorlókkal. Az utasok eltökélt szándéka volt, hogy letelepednek az Újvilágban, és amikor december 21-én kikötöttek a későbbi (észak-amerikai) Plymouthban, létrehozták kolóniájukat.

Az őstelepesek a mai Massachusetts állam területén igen nehéz körülmények között kezdték új életüket. Az első, rendkívül hideg télen nem volt elegendő élelmük, soraikat súlyos betegségek tizedelték, és a 102 bevándorló fele sem élte túl a fagyos hónapokat. Tavasszal aztán indiánok megtanították őket a növénytermesztés és a vadászat fortélyaira, így 1621 őszén már bőséges termést takaríthattak be. Örömük és hálájuk kifejezésére nagyszabású ünnepséget rendeztek, amelyre William Bradford, Plymouth kormányzója a környékbeli indiánokat is meghívta. Ez volt az első hálaadás napi fieszta.

A következő években-évtizedekben rendszeressé váltak a telepesek hálaadó aratási ünnepei, bár még nem az összes gyarmaton. Az Egyesült Államok függetlenségének kinyilvánítása után a kongresszus javaslatot tett egy évente tartandó, az egész nemzetre érvényes hálaadási ünnepnapra, George Washington pedig deklarálta is ezt 1789-ben. 1863-ban Abraham Lincoln Hálaadási proklamációt adott ki, amelyben november negyedik csütörtökét a hálaadás napjává nyilvánította. A hálaadás azonban sokáig amolyan szentesítetlen szokás maradt, egészen 1941-ig, amikor is november 26-án Franklin D. Roosevelt aláírta a törvényt, amely november negyedik csütörtökét hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította.

Tulajdonképpen ki kezdte?

Jóllehet az ünnep köztudottan az Újvilágba érkezett ősöktől eredeztethető, nemrégiben egy floridai professzor azzal a meglepő felfedezéssel állt elő, hogy a hálaadás napját a spanyol gyarmatosítók már 1565-ben megünnepelték Floridában, 56 évvel azelőtt, hogy azt Plymouthban a brit telepesek meghonosították volna. Michael Gannon, a Floridai Egyetem professzora szerint 1565. szeptember 8-án, San Agustín de Nuestra Senyora de Florida településen ünnepi "bankettre" került sor a misét követően, amelyet Pedro Menéndez de Ávilés celebrált 800 spanyol telepes és a helyi indián törzsek jelenlétében.

Forrás: MTI

Mr. Potatohead, a klasszikus amerikai gyermekjáték óriáslufi változata a
New York-i tömeg fölött



Az elmúlt 80 évben a New York-i Macy's áruház is kivette a részét az ünneplésből, hatalmas felvonulást rendezve ezen a napon. Az első időkben csak néhány dolgozó öltött bohóc vagy manó jelmezt, ám az áruház terjeszkedése, és a karnevált övező érdeklődés néhány év alatt milliósra növelte a tömeget - jelmezes és bámészkodó oldalon egyaránt.

Mára a felvonulás igazi turistaeseménnyé nőtte ki magát , amelyen több, mint 50 ezer Macy's dolgozó, bohóc vagy telepes jelmezbe öltözve, óriáspulykák és gyermekkedvenceket formázó gigantikus lufik kíséretében vonul fel New York utcáin.

Forrás: MTI