Európában a leginkább túlsúlyosak a görögök és a máltaiak. Őket követik a finnek és a magyarok, illetve szlovénok, dánok. A testtömegindex alapján, 20 uniós országban végzett felmérés szerint ötből csupán egy ember tekinthető egészségesnek. A magyar népesség egészségi állapota tehát Európában a legrosszabbak között van: a halálozások több mint felét a keringési betegségek okozzák, amelyek évről évre, egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő már a fiatal felnőtt korban is.
Nem lehet elég korán kezdeni... Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2003-ban közölt, a 15-18 éves középiskolások között végzett vizsgálatának eredményei azt mutatták, hogy a középiskolások táplálkozási ritmusa rendszertelen volt, gyümölcsöt, nyers zöldséget és zöldféléket, valamint tejet és tejtermékeket egyáltalán nem fogyasztottak. Ugyanakkor a fiúk 35 százaléka, a lányok 30 százaléka naponta dohányzott, és alkoholt hetente legalább egyszer a fiúk 14,6 százaléka, a lányok 5,9 százaléka fogyasztott. A drogokat pedig a fiúk 15 százaléka, a lányok 11 százaléka már legalább egyszer kipróbálta. (Forrás: adnkronos.hu) |
Mi a megoldás?
A megoldást a WHO is abban látja, hogy hosszú távú egészségvédő programokat kell szervezni, amelyek lényege az egészséges életmódra való nevelésben rejlik, hiszen ha gyerekkorban nem alakul ki a tudatosság, később nagyon nehéz változtatni rajta. Ezzel a szakértők is egyetértenek, Gyenis Gyula és Joubert Kálmán is azt írja tanulmányában: "Hogyan lehetne megelőzni ezeket a súlyos következményeket? Társadalmi szinten például az életkori sajátosságoknak megfelelő, speciális programok kidolgozásával, melyek természetesen csak akkor működnek és érik el céljukat, ha »menedzselését« nem kampányszerűen végzik."