A hajó mellett a designtól kicsit idegen fakunyhók állnak - leginkább egy svájci síparadicsomra emlékeztetnek -, amelyeknél félre lehet vonulni, ha valaki csendes magányra vágyik, bár erre most nincs igazán szükség, mivel a hozzánk legközelebbi ember is olyan távol van, hogy nem is látjuk.
A mosdókat elég bizalmatlanul közelítjük meg.
Mintha egy építkezési területre tévedtünk volna: optikailag náddal tuningolt bódék várják a vendégeket egy másik, kavicsokkal kirakott(!) színpadszerűség mögött; a belsejük azonban kifogástalan - legközelebb nem leszünk ilyen bátortalanok, ha ide kell jönnünk.
Összességében a legnagyobb hiányosság a tömeg. Még pár száz ember és egy színvonalas koncerteket ígérő, kellemes helyet találhatunk a világ, de legalábbis Budapest végén.
Miközben elhagyjuk a süllyedő hajót, még halljuk, ahogy a Cool Miners énekese kétségbeesetten keresi Bettyt.