Piknikezzünk a szabadban

Vágólapra másolva!
Egyre melegebb az idő, kánikulában külön figyelmet kell szentelni ételeink helyes elkészítésére és tárolására, mert a melegben hamarabb vesztik el frissességüket, és a különféle kórokozók is gyorsabban "támadnak". Néhány higiénés szabály betartásával, kis odafigyeléssel megelőzhetjük az ételmérgezéseket, és felhőtlenül élvezhetjük a nyári étkeket.
Vágólapra másolva!

Ételmérgezésről akkor beszélünk, amikor valamely ételféleség vagy víz elfogyasztása után jól körülírható tünetekkel rosszullét jelentkezik. Az ételmérgezésekért általában az ételben fellelhető baktériumok, vírusok, élősködők vagy gombák a felelősek, illetve az általuk termelt toxinok, mérgező anyagok.
Az ételmérgezések egy része ki sem derül egy-egy szezon során, mert a tüneteket sokan egyszerű gyomorrontásnak vélik, és nem fordulnak vele orvoshoz. A leggyakoribb tünetek: émelygés, hányás, hasmenés, gyakran láz, hasi görcsök. Súlyosabb esetekben felléphet nyelési nehézség, látászavar és bénulásos tünetek is. A tünetek az étel elfogyasztása után általában 4-48 órán belül jelentkeznek, de van olyan fertőzés is, amely csak két hét múlva.
Az ételmérgezések tünetei normális esetben, egészséges embernél néhány napon belül elmúlnak. Az ételmérgezések krónikus betegre, legyengült szervezetű emberekre, gyerekekre, várandósokra, májbetegekre jelentenek nagyobb veszélyt. Náluk mindenképpen orvosi segítségre, fokozott folyadékpótlásra van szükség. Az ételmérgezéseket azért is kell figyelemmel kísérni, mert gyakran csak így akadályozható meg a járványos megbetegedés.
Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni:
- ha a fent felsorolt rizikócsoport bármelyikébe tartozik, és hányás, hasmenés, gyomorgörcs jeletkezik
- mindenkinek, ha tünetei két napnál tovább tartanak
- ha a gyomorrontásos tünetek lázzal együtt jelentkeznek
- ha nincs mód megfelő folyadékpótlásra - nem tud inni a beteg, így felborulhat a sóháztartás, kiszáradás léphet fel. Leggyakoribb tünetei: a kínzó szomjúság, kiszáradt ajkak és nyelv, szívdobogás, kapkodó légzés, gyengeség, szédülés
- ha hidegrázás, remegés lép fel.
- ha a környezetünkben lévő közül bárkinek a miénkhez hasonló tünetei vannak.

A leggyakrabban előforduló kórokozók

A nyár "slágere" a szalmonella. A szalmonellózis a leggyakoribb, legkönnyebben kipattanó fertőzés. A madarak, rágcsálók bélcsatornájukban hordozzák a szalmonellabaktériumokat, amelyek az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülve súlyos fertőzést okozhatnak. Legtöbb esetben valamilyen baromfi- vagy tojásétel elfogyasztása után jelentkeznek a fertőzés tünetei. Ezért nagyon gondosan kell ügyelni arra, hogy az üzletekben kapható csirke vagy a tojás ne érintkezzen egyéb élelmiszerekkel. A legfontosabb a tisztaság, amellyel elkerülhető a szalmonella terjedése. Nagyon fontos, hogy a csirkét, a tojást, illetve az ezekből készült ételeket minél gyorsabban hűtőbe tegyük, mert ezzel megakadályozhatjuk a szalmonella elszaporodását. Elengedhetetlen tennivaló az is, hogy a tojásból, baromfiból készült ételeket süssük és főzzük meg alaposan, mert a hőkezeléssel maradéktalanul elpusztíthatók a szalmonellabaktériumok.

Campylobacter jejuni a neve annak a baktériumnak, amely gyakran okoz hasmenéses panaszokat. Ez a baktérium a nyers, nem megfelelően elkészített húsfélék, nyers tej vagy kezeletlen víz elfogyasztása után fejti ki hatását.

Az E. coli baktérium megtalálható a bélrendszerben is, de nem is ez okozza problémákat. Az E. coli egyes törzsei veszélyesek, melyek általában szennyezett ivóvízzel, nyers hússal kerülnek a szervezetbe. Ez a baktérium súlyos tüneteket okozhat, a fertőzés halálos is lehet.

A Listeria baktérium leggyakrabban tejben, nyers zöldségekben, lágy és félkemény sajtokban, baromfifélékben található. Ez a baktérium a hűtött élelmiszerekben is életképes marad, "kitartó".

A Shigella baktérium hiányos tisztaságú emberek között érzi magát a legjobban. Pillanatok alatt adják át egymásnak az emberek; a Shigella salátaféléken, tejtermékekben, kezeletlen vízben lelhető fel.

A Staphylococcus baktériumok jelentős mennyiségben ez emberi bőrön, az orr nyálkahártyáján és a torokban vannak. Fertőzés akkor lép fel, ha nem megfelelő az étel elkészítőjének személyes higiéniája, ugyanis az ételbe kerülő baktérium nem semmisül meg egyszerű főzéssel.

A Clostridium botulinum baktériummal szerencsére ritkán találkozunk. A baktérium okozta mérgezés neve botulizmus , jellemzi őt (botulus=hurka, kolbász). Leggyakrabban a talajból az állatok bélcsatornájába, majd az onnan az élelmiszerbe kerülő kórokozó okozza bajt, akkor ha anaerob körülmények adottak. Azaz ez a baktérium, illetve toxinja a konzervekben, füstölt, pácolt húsféleségekben termelődhet leginkább. A fertőzés súlyos tüneteket okoz.



Hargitai Anett