Édesítsünk mézzel!

Mindenki tudja, hogy Micimackó szereti a mézet. Persze ő egy angol medve, nyugat-európai, s arrafelé nemcsak a medvéknek, de az embereknek is kedvenc csemegéje a méz; évente átlagosan 1,5 kilónyit fogyasztanak belőle fejenként. Mi, magyarok, annak ellenére, hogy jelentős méztermelő ország hírében állunk, évente csak 45 dkg mézet eszünk. Mert drága, mert túl édes, mert "nehéz" vele bánni. Itt az ideje tehát, hogy komolyabban foglalkozzunk vele.

A méhek nem válogatósak, minden virágról szívesen gyűjtenek nektárt. Emiatt a vegyes virágméz számít alapméznek, ezek a legolcsóbbak. Gyógyászati szempontból ezeket a többféle virágból származó mézeket viszont értékesebbnek tartják. Természetgyógyászok szerint minél sötétebb és vegyesebb egy méz, annál több ásványi anyag lehet benne.

Ha valamelyik virág túlsúlyba kerül, s a méz közel hetven százalékban tartalmaz egy bizonyos növényről gyűjtött nektárt, megszületik a fajtaméz. Ezeket a termelők drágábban árusítják, hiszen megteremtésük tervezést, odafigyelést s egyéb többletmunkát igényel. A fajtamézre specializálódók az egyes növények virágzásának megfelelően utaztatják a kaptáraikat. A méhek, ha közelükben mindenfelé csak egy fajta virágot látnak, valószínű, hogy nem szállnak más, távolibb virágokra.
Ezek a szorgos állatok a növényekről a nektáron kívül édes harmatot is hordanak. Ezt a mézharmatot vagy a növények izzadják ki magukból, vagy a levéltetvek szívják ki azokból, hogy aztán kiürítsék a számukra salakanyagnak számító cukros levet.
A legelterjedtebb fajtamézek a következők:

A szelídgesztenyeméz a mézek királya. Sötét színű, talán kicsit kesernyés, de a legtöbb értékes anyagot ez a méz tartalmazza. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető a trombózis és a visszértágulat. Fokozza a potenciát.

Akácméz: világos színű, kellemesen édes ízű méz. A vegyes mézek után ebből van a legtöbb (hektáronként 1700 kg mézet is készítenek a méhek), hiszen az akác tájegységenként különböző időben virágzik. Fertőtlenítő, köhögést csillapító hatású. Általában ez a legtisztább méz, hiszen az akácerdőket nem permetezik, nem műtrágyázzák.

Hársméz: fűszeres aromájú, az akácnál sötétebb színű. Közelít a vegyes virágmézhez, többek közt belekeveredhet például az éppen virágzó fűz nektárja is, sőt akár a fenyőkről gyűjtött mézharmat méz is. A tiszta hársméz íze emlékeztet a hársvirág ízére. Elsősorban idegnyugtató, görcs- és hurutoldó, köptető tulajdonságú.

Fenyőméz: édesharmatból készül, tisztítja a légutakat, nyugtatja az idegeket.

Vegyes gyümölcsfaméz: fokozza a szervezet vitamin- és ásványianyag-felvevő képességét.

Mentaméz: érzéstelenítő, gátolja a felfúvódást, görcsoldó hatású.

Aranyvesszőméz: a napraforgómézhez hasonlóan erősen kristályosodó, de annál lágyabb, kellemesebb ízű méz. Aranysárga színe a napra emlékeztet; mintha csak az elmúló nyár és egészség lenyomata lenne. Gyógyhatásai is ennek megfelelők, erősítő hatású.

Bioméz: mindegyik igazi, kezeletlen méz szolgáltatja az általánosságban írt gyógyhatásokat, de mégis, a legjobb gyógyszer a bioméz. Szerencsére az EU az ilyen mézek legnagyobb híve, s sok magyar termelő foglalkozik már itthon is az előállításával. A bioméhészet nem engedi méheit vegyszeres, permetes területekre, megelőzésből sem gyógyszerezi állatait, a "termesztés" minden fázisa nyomon követhető, ellenőrizhető.