Itt van: mutatjuk, mi köze Soroséknak Ursula von der Leyenhez

VON DER LEYEN, Ursula
Brüsszel, 2023. június 20. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a testület hetenkénti ülése utáni brüsszeli sajtóértekezleten 2023. június 20-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Vágólapra másolva!
Plakátkampánnyal hívja fel a figyelmet a kormány a szuverenitásvédelemről szóló nemzeti konzultáció jelentőségére, melyen Magyarország szuverenitásának korlátozására törekvő szereplők láthatók – például Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Soros György fia, Alex Soros, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) nevű globális NGO-finanszírozó hálózat idén hivatalba lépett új vezetője. Bár Von der Leyen és Sorosék között hivatalos intézményi kapcsolat nincs, azért bőven akadtak az elmúlt évek során olyan epizódok az európai politikában, amikor útjaik keresztezték egymást – erről szól a Mandiner összeállítása.
Vágólapra másolva!

Közös tanácsadás Münchenben

A Magyar Narancs írta meg még a 2019-es európai parlamenti választást követően, hogy hiába örült a magyar miniszterelnök annak, hogy megakadályozta „Soros embere", a holland Frans Timmermans európai bizottsági elnökségét, mert Ursula von der Leyen is „Soros embere".

Állításukat arra alapozták, hogy Von der Leyen Európa legfontosabb geopolitikai találkozója, a Müncheni Biztonsági Konferencia huszonnégy tagú tanácsadó testületében együtt ült Soros Györggyel. Azóta posztjukról mindketten távoztak.

Soros javaslatai, első felvonás

Von der Leyen és az idősebb Soros nemcsak közösen adtak tanácsokat a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetőségének, de Soros Von der Leyennek is adott tanácsokat. 2020-ban a spekuláns azt javasolta Ursula von der Leyennek, hogy a Covid utáni európai gazdasági helyreállítást finanszírozza egybillió euró örökkötvény kibocsátásából.

Ezek sosem jártak volna le, örökkön örökké fizetni kellett volna a kamataikat – ugyanakkor a tőkét soha nem kellett volna visszafizetni.

– vélekedett akkor Soros.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Soros és a Von der Leyen-bizottság

2019 novemberében a Magyar Nemzet nemzetbiztonsági forrásból arról értesült, hogy Soros György megpróbálta kigolyózni Várhelyi Olivér akkori magyar uniós biztosjelöltet a fajsúlyos biztosi portfólióból, amelyet megkapott és azóta is betölt.

A lap úgy tudja: Soros György telefonon hívta fel a részben a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elnökét, Daniela Schwarzert, hogy Angela Merkel német kancellárnál

A próbálkozás nem járt sikerrel, mert Sorost a lap értesülései szerint már Schwarzer is visszautasította. A DGAP később az Index kérdésére azt is tagadta, hogy a beszélgetés egyáltalán létrejött. Ha viszont a terv sikerrel járt volna, Soros Györgynek közvetlen befolyása lett volna Ursula von der Leyen bizottságának összeállítása felett - írja a Mandiner.

Soros és a dicséret

Soros Györgynek a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián kívül más fontos nemzetközi rendezvény kapcsán is volt köze Ursula von der Leyenhez.

2022 májusában a davosi Világgazdasági Fórumon hosszan dicsérte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság fellépését az ukrán-orosz háború kapcsán. „Nemcsak Ukrajnának, de Moldovának, Georgiának és a Nyugat-Balkánnak is alkalmassá kell válnia az EU-tagságra. Időbe telik majd a részletek kidolgozása, de úgy tűnik, Európa a jó irányba halad. Ukrajna letámadására nagyobb sebességgel, egységgel és erővel reagált, mint történelme során valaha. S egy tétova kezdet után Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is megtalált egy erősen Európa-párti hangot."

Soros javaslatai, második felvonás

2020 októberében az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot a CEU – úgymond – kiebrudalása miatt. Soros György ekkor javasolta Ursula von der Leyen bizottságának azt a stratégiát, amit azóta is követni látszanak. „A magyar kormány továbbra is lábbal tiporja az EU törvényeit, s ennek legutóbbi áldozata a világhírű Színházi és Művészeti (sic!) Egyetem" – nyilatkozta az ítélet kapcsán Soros,

aki azt ajánlotta, hogy a Bizottság próbálja úgy rászorítani a tagállamokat a jogállami elvek betartására, hogy „Magyarországot tesztalannyá teszi" az ügyben, s jogállamisági feltételekhez köti a szerződések szerint járó pénzek kiutalását.

Azóta épp ez történik.