Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vincent Trémolet de Villers, a „Le Figaro" vitarovatának főszerkesztője kifejti, hogy miért lehet veszélyes, különösen Franciaországban, hogy Macron egyenlőségjelet tett a muszlim és a zsidó közösségek közé. Trémolet számon kéri a hatóságokon, hogy miért nem szálltak szembe soha az egyre növekvő iszlám befolyással, a szélsőbaloldali gyűlöletpropagandával vagy a teljes anarchiához vezető migrációval.
„Csütörtök délután a palesztinbarát tüntetések betiltására utalva Emmanuel Macron a „méltóság időszakának" szükségét vetette fel egy spontán utcai beszélgetésben. Épp akkor temették el Dominique Bernard-t, akit egy radikalizálódott iszlám (illegális) migráns kegyetlen erőszakkal meggyilkolt. (Az arrasi kegyetlen terrorista migráns merényletről többször írtunk.) Franciaország legalább 30 halottat gyászol Izraelben. Ahogy a Le Figaro fogalmaz: országunknak a nizzai terrortámadás óta nem kellett ilyen súlyos áldozatot hoznia. A „méltóság időszaka" az is, ahogy egymás után halljuk a mérhetetlenül fájdalmas és mélyen megható beszámolókat a tel-avivi halottasházból. Ez a gyásznapok nyilvánvaló méltósága.
Aznap este a józan tisztesség elhagyta Párizs egyik szimbolikus terét. Tüntetők százai vették át a hódító iszlám kiáltását, az „Allahu Akbar"-t, amelyet Dominique Bernard gyilkosa is kiabált brutális tette előtt.
Ez Bejrút? Tunisz? Nem, Párizsban a „Place de la République"-on vagyunk, ahol nyolc évvel ezelőtt franciák milliói gyűltek össze, hogy kifejezzék ragaszkodásukat a szabadság országához. „Allahu akbar", nyolc évvel a "je suis Charlie" után.
Az „Allahu Akbar" kiáltás egy olyan harcra hívó erkölcstelenség, amelyben az állam folyamatos gyengülése mutatkozik meg a minket közel fél évszázada fenyegető jelenségekkel szemben.
Olyan jelenségekről van szó, amelyek egészen a közelmúltig azokat diszkvalifikálták társadalmilag, akik magát a jelenséget okozták. Ezekkel a jelenségekkel szemben a hatóságok mindig is elutasították a konfrontációt. Nem szálltak szembe tehát az anarchikus bevándorlással, a légkör iszlamizálódásával és a szélsőbaloldal forradalmi agitációjával sem - írja a Le Figaro.
Naivitásból, a cinizmus e legmagasabb fokú formájából elitünk nagy része el akarta hinni, hogy az erőszakos és komplex emberek egy mindent elfogyasztó és mindent befogadó „gondoskodó mackóvá" válnak. (A cikkben a frankofón világban „Bisonours" néven közismert játékmackót említi, angol megfelelője a „Care Bears".)
Cikkünk nem ért véget, lapozzon a következő oldalra a folytatáshoz!
