Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben a baloldali sajtó azt kürtölte szét a nyilvánosságban az utóbbi hetekben, hogy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) kivonulnak Európából és jórészt beszüntetik a tevékenységüket a kontinensen, valójában egy olyan átszervezésről van szó, amellyel a globális progresszív hálózatok maximálni igyekeznek a befolyásgyakorlásukat a régiónk országaiban is - írja a Magyar Nemzet!
A hazai baloldali sajtó hetek óta azt a képet igyekezett kialakítani a közvéleményben, hogy a Soros-hálózat lehúzza a rolót Európában. Ilyen elterelő címekkel írt a témáról egyebek mellett a Népszava, a Klubrádió vagy az Alfahír. Az ellenzéki lapok az OSF állítólagos kivonulása mellett a „leépítések" és a „források megvonása" miatt panaszkodó munkatársakról írtak, amiből úgy tűnhet, hogy az alapítványbirodalom jórészt felhagy a politikai ambícióival.
A 444.hu arról értekezett, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok irodáiban Európa-szerte megdöbbenést keltett a leépítés. Utóbbi keretében a portál szerint kipróbált, tapasztalt munkatársakat is elbocsátanak, ami rontja a hálózat hatékonyságát. A portál azt a látszatot is igyekezett kelteni, hogy hazánkban kiemelten csökkenti a tevékenységét az OSF, mivel „Alex Sorost nem fűzi olyan szoros érzelmi kötelék Magyarországhoz, mint az apját".
Azt ugyanakkor a 444.hu is megemlítette, hogy Soros György 2017-ben 18 milliárd dollárt adományozott alapítványainak, vagyis többet, mint amennyit előtte 1984 óta összesen.
– Mivel Soros évtizedes adakozása nem talált számottevő követőre, a várható kivonulás fájdalmas lehet – írta a HVG. A hálózat dolgozóinak állítólagos agóniája kapcsán úgy fogalmaztak: a Soros-pénzek pótlásán dolgozó szervezetek munkatársai egyelőre csak remélik, hogy a mostani médiavisszhang hatására a részletek kidolgozásakor az OSF-nél figyelembe veszik az adott régiók igényeit.
Figyelemre méltó, hogy egyikük sem tért ki arra, Soros miként próbált beavatkozni Magyarország belügyeibe, hogyan akarta megbuktatni a magyar kormányt és miért támogatott kormányellenes (ál)civil szervezeteket. Erről ugyancsak hallgatott Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, aki a HVG-n megköszönte az alapítvány tevékenységét annak „kivonulása" alkalmából: „Soros alapítványa, ahol tudott, segített, sokszor állami közfeladatokat váltva ki. A felsorolhatatlan mennyiségű példából csak véletlenszerűen néhány: támogatást kapott a Debreceni Református Kollégium Kántusa, a Magyar Országos Levéltár, a Vigilia szerkesztősége, Orbán Viktor, a Mozgássérültek Állami Intézete, a magyarországi Hospice Program. Mindezekért köszönet és hála jár."
Érdekesség, hogy az OSF „távozása" kapcsán a G7 bagatellizálni igyekezett azt az évi 2-3 milliárd forintot, amellyel az alapítványok a magyarországi programokat pénzelték; megemlítették, hogy még olyan kevésbé ismert szervezetek is egyenként 2-2,3 millió dollárnyi támogatásban részesültek öt év alatt, mint az Emberség Erejével Alapítvány, az Alternatív Közösségek Egyesülete vagy a Civil Kollégium Alapítvány.
A teljes kivonulásról szóló híreszteléseket azonban maga Alex Soros cáfolta a napokban a Politico nevű lapban közölt véleménycikkében.
Soros György fia szerint az átalakítás a hangsúlyok áthelyezését jelenti, s Kelet-Európában például még fokozni is tervezik a tevékenységüket. Számos program folytatása mellett a részben Budapesten működő CEU-t is támogatni fogják.
Az olyan hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros „elhagyja Európát", félrevezetők. Nem távozunk" - tette egyértelművé írásában Alex Soros.
A kontinens helyzetét értékelve kifejtette, hogy alapítványuknak változtatnia kell, csakúgy, ahogy a berlini fal leomlása után, amikor erőfeszítéseik középpontjában a közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozása állt; és ahogy a 2008-as gazdasági válságot követően, amikor először fokozták munkájukat Brüsszelben és Nyugat-Európában. Mindebből világossá válik, hogy a közép-kelet-európai térségnek, benne hazánkkal, továbbra is stratégiai jelentőséget tulajdonítanak Sorosék.
Az új finanszírozási csatornák kialakításán éveken keresztül ügyködött a Soros-hálózat, s a CERV is részben az amerikai üzletember lobbijának eredményeként jöhetett létre. Korábban a Magyar Nemzet cikksorozatban mutatta be, hogy rendre megjelennek a brüsszeli pénzek a Soros-szervezeteknél, különböző pályázati források formájában. (https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/04/washington-es-brusszel-kiegesziti-a-soros-tamogatasokat)
Soros György 2017-ben személyesen tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság akkori elnökével, és a 444.hu értesülése szerint Michael Roth, a Merkel-kormány európai ügyekért felelős államtitkára is segített egyengetni a kapcsolatot. Az már évekkel ezelőtt kiderült, hogy gyakorlatilag Soros zsebében van az uniós bürokrácia. A DC Leaks nevű szivárogtató portál 2016 augusztusában publikált az OSF belső adatbázisából származó mintegy 2500 dokumentumot, ezek között volt a "Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019" című kiadvány is.
A lista szerint Soros György akkor 226 politikusnál bírt valamilyen befolyással az összesen 751 képviselőből álló EP-ben. Ezzel a létszámmal Sorosé volt a legnagyobb „frakció" az uniós testületben.
Mindez a jelenre vetítve azt is jelenti, hogy Soros közvetlen finanszírozás nélkül is érvényesítheti az érdekeit Európában, hiszen az uniós pénzforrásokról a megbízható szövetségesei döntenek, akik bőkezűen osztják az eurókat a nyílt társadalom szellemiségét valló ngo-knak és sajtóorgánumoknak.
Tehát csupán súlypontáthelyezésről beszélhetünk, illetve a finanszírozásban lesz változás, az Unió az eddigieknél is erőteljesebben támogatja majd a Soros-hálózat céljait.
A korábban az OSF által finanszírozott soft-power projektek pénzelését az Európai Bizottság veszi át. A testület által nemrégiben létrehozott Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) nevű alapnál a nemzeti kormányok megkerülésével pályázhatnak támogatásokért a „civilek", hat éven keresztül. A program teljes kerete a 2021-2027-es költségvetési időszakra másfél milliárd euró, amiből a következő két évben csak az uniós értékek védelmének jelszava alatt 50 millió eurót, vagyis 20 milliárd forintot juttatnak az egyes tagállamok NGO-ihoz. Az Ökotárs Alapítvány például 3,4 millió euró, vagyis 1,4 milliárd forint felett rendelkezhet.
A Political Capital és a 444.hu kiadója, a Magyar Jeti Zrt. közös, Lakmusz nevű projektjét is elképesztő összegekkel finanszírozza Brüsszel. Amint a Tűzfalcsoport kiderítette, a „tényellenőrző" – valójában cenzorálási funkciókat ellátó – központ 2025-ig tartó szerződést kapott az Európai Bizottságtól, több százezer euró értékben. A félmilliárd forintot is meghaladó összegről szóló kontraktus kedvezményezettjei között megtalálható a Soros-pénzekből a korábbiakban ugyancsak részesített Mérték Médiaelemző Műhely, valamint az IDEA Alapítvány is.
