Brüsszel szétverte az európai energiapiacot és most tovább ront a helyzeten

Támogatnák a napelem-kapacitás bővítését

A szél, a nap (naphőenergia és fotovoltaikus napenergia), a geotermikus energia, vízenergia vagy épp a biomassza tekintetében, az ezekből a forrásokból történő villamosenergia-termelésből realizált piaci bevételekre plafont vezettek be – mondta Tóth Máté energiajogász azzal kapcsolatban, hogy az EU energiaügyekért felelős biztosa márciusra tűzte ki feladatként a villamosenergia-piac működési modelljének átalakítását, miközben már így is elég komoly gondot okoztak a villamos energia termelői között a legújabb EU-s szabályok. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy a magyar energiajog érzékenységét mutatják azok az új szabályok, hogy miközben január 15-től meg kell erősíteniük a létesülő projekteknek a hálózatüzemeltető felé a csatlakozási szándékukat, hogy számolni lehessen velük, az 5MW alatt a megújuló termelőknek nem kell majd tárolókapacitásról gondoskodniuk, hogy ne nehezedjen a helyzetük. Ezekre az új szabályokra, illetve határidőkre érdemes figyelniük a szereplőknek.

Van tagállami mozgástér?

A józanabb tagállamok kivételként dönthetnek úgy, hogy a piaci bevételekre vonatkozó plafont a legfeljebb 1 MW telepített kapacitású villamosenergia-termelőkre nem alkalmazzák, illetve hogy a piaci bevételekre vonatkozó plafont nem alkalmazzák az olyan hibrid létesítményekben előállított villamos energiára, amelyek hagyományos energiaforrásokat is használnak.

Ez a szén-dioxid-kibocsátások növekedésének és a megújuló energiatermelés csökkenésének kockázata miatt erősen indokolt lehet. Szintén lehetőség, hogy a piaci bevételekre vonatkozó plafont nem alkalmazzák a villamos energia kiegyenlítő, szabályozási energiapiacán történő értékesítéséből, valamint a teher-újraelosztás és az ellenkereskedelem pénzügyi ellentételezéséből származó bevételekre. Végül dönthetnek úgy, hogy a piaci bevételekre vonatkozó plafon csak a piaci bevételekre vonatkozó plafont meghaladó piaci bevételek 90 %-ára alkalmazandó. Ez azonban csak a józanabb tagállamok lehetősége, a nem józanabbakat éppen arra is feljogosítja a rendelet (8. cikk), hogy még szigorúbb korlátozó intézkedéseket vezessenek be a megújuló termelők bevételeire.

Egy megkötött szerződésben (PPA) rögzített árát (árképletét) is eltéríti az EU rendelete szerinti bevételi plafon, ami konkrétan beavatkozás a szerződésekbe Forrás: AFP/Guillaume Souvant

Ez a valóságban mennyire kikényszeríthető? Mennyire lehet a megújuló erőművek szerződéses kapcsolatait így megvágni?

A kérdések jogosak, mindez a hátraarc ugyanis őrületes jogi kérdéseket vet fel. Leginkább ott, hogy mi történik a tőzsdén kívüli ügyleteknél, és mi történik a már régen megkötött termelői villanyszerződéseknél, az úgynevezett PPA-knál (power purchase agreement).

Az EU rendelete szerint (6. cikk (2) bek.) a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy ez a piaci bevételekre vonatkozó plafon a termelők és a termelők nevében a villamos energia nagykereskedelmi piacán résztvevő közvetítők valamennyi piaci bevételére vonatkozzon, függetlenül attól, hogy az ügyletre milyen piaci időkeretben kerül sor, és függetlenül attól, hogy a villamos energiával kétoldalúan vagy központosított piacon kereskednek-e.

Ez az jelenti, hogy egy megkötött szerződésben (PPA) rögzített árát (árképletét) is eltéríti az EU rendelete szerinti bevételi plafon, ami konkrétan beavatkozás a szerződésekbe. Ez a jogban egészen elképesztő szentségtörés, a közjog-magánjog, a kógens/diszpozitív határok áttörése.

A megvalósíthatósági határidők egyedi közigazgatási határozatokban vannak, de most jogszabály írja felül ezeket Forrás: Xinhua via AFP/Xinhua News Agency All Rights Reserved/Liu Dawei

Régi szerződéses jogi alapelv a pact sunt servanda, vagyis a szerződések megváltoztathatatlansága. Ezt éppen a megújulókkal szemben töri most át az Unió, vagyis azokkal szemben, akiket eddig a legjobban promótált, a legjobban támogatott, és akik – okkal – a legjobban bíztak benne. Hogy egy ilyen külső, utólagos beavatkozást hogyan kezel egy már megkötött szerződés: vis maiorral, lehetetlenüléssel, felmondási okkal, az a konkrét kontraktus rendelkezéseinek, illetve a kikötött anyagi jognak a függvénye.

A szerződésfelmondások, elállások és érdekmúlásra, illetve gazdasági lehetetlenülésre alapozott szerződésszegési perek borítékolhatók.

A magyar energiajogban is van ilyen hátraarc?

A legkevésbé sem, sőt.

A magyar szabályozás a hálózati nehézségek ellenére sem engedi veszni a projekteket, a jogalkotó december végén rendeletben hosszabbította meg az előkészítés alatt álló, de valamiért elmaradt-lemaradt megújulóenergia-termelési támogatásban részesülő erőművek megvalósítási határidejét egy-egy évvel.

Máshol ezeket sorsukra hagyják az EU-ban, visszafizettetik a támogatásokat, és jól meg is bírságolják, esetleg végrehajtási eljárást indítanak ellenük.

Nálunk nem engedik elveszni ezt a több ezer megawattot: már többször hosszabbítottak a megvalósíthatósági határidőkön korábban is, majd a COVID miatt is, jelenleg pedig a világgazdasági zavarok és az ukrán-orosz háború miatt is megbolydult ellátási láncok is kiváltották a jogalkotó érzékenységét.

A megvalósíthatósági határidők egyedi közigazgatási határozatokban vannak, de most jogszabály írja felül ezeket.

Hazánk gondoskodik a megújulókról, és éppen azért folynak most jelentős hálózatfejlesztések, hogy ennek üteme a jövőben is tartható legyen, a szaldóelszámolás időleges megállítása ellenére is.

A magyar energiajog érzékenységét mutatják azok az új szabályok is, hogy miközben január 15-től azért meg kell erősíteniük a létesülő projekteknek a hálózatüzemeltető felé a csatlakozási szándékukat, hogy számolni lehessen velük, az 5MW alatt a megújuló termelőknek nem kell majd tárolókapacitásról, pontosabban úgynevezett aFRR képességről gondoskodniuk, hogy ne nehezedjen a helyzetük. Ezekre az új szabályokra, illetve határidőkre érdemes figyelniük a szereplőknek.

Dr. Dr. Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktató, PhD közgazdász, LL.M (Boston), író, szabályozási szakértő, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke, elnökségi tagja és interdiszciplináris tagozatának elnöke, az Associated European Energy Consultants magyarországi delegáltja, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának vezetője, valamint a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja. Megjelent könyvei a Fordulat és a Magyar Energiaszektor tanulságai.