Németország hibás energiapolitikája veszélybe sodorhatja egész Európát
Forrás: A német katasztrófavédelem (BBK) Twitter oldala
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ha felelős energiapolitikai döntések születnek bármely országban, akkor egyszerre lehet garantálni az olcsó villamosenergia-ellátást, a klímavédelmi célok teljesítését és az ellátásbiztonságot is – mondta Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a Kossuth Rádió - Jó reggelt, Magyarország! című műsorának keddi adásában.
Műsorvezető: Ön nyilván az egész energetikai energiapolitikára rálát. Most akkor az a kérdés, hogy Németország, Európa vezető ipari nagyhatalma egyáltalán hogyan kerülhet ilyen helyzetbe? A német állampolgárokat már arra készítik fel, hogy mit tegyenek áramszünet vagy fűtés hiánya esetén. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértőt kérdezte Kakuk L. Tamás.
Hárfás Zsolt: Németország ott követte el a hibát, hogy 2011-ben arról döntött, még nagyobb ütemben kívánja a nap- és szélerőművek kapacitásait növelni, miközben az atomerőműveit politikai alapon leállítja. Ennek azonban nagyon súlyos következményei vannak. Egyik ilyen súlyos következménye az, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy a németországi nap- és szélerőművek nem tudnak elegendő villamos energiát termelni, hiszen nagyon gyakran a közel 120 ezer megawattnyi ilyen kapacitásból csak pár ezer megawatt áll rendelkezésre, de ugye ilyen esetekben is szüksége van Németországnak, jelesül a német lakosságnak, a német iparnak villamos energiára. A hiányt legtöbbször fosszilis erőművekkel pótolják, azonban nagyon gyakran az is előfordul, hogy Franciaországból is importálnak villamos energiát. Egy olyan országból, ahol egyébként az áramtermelés döntő részét atomerőművek állítják elő, tehát ilyen szempontból is álszent a német energiapolitika, hiszen Németország azt mondja, hogy ő egy atomellenes ország, miközben, amikor szüksége van rá, akkor jól jön egy kis francia atomimport...
Ezzel kapcsolatban azt is fontosnak tartom elmondani, hogy most arról van szó, hogy a német állampolgárokat arra készítik fel, mi lesz akkor, ha nem lesz villamosenergia-szolgáltatás vagy éppen fűtés. Azonban ezek a veszélyek nem csak most kerültek előtérbe. A német ipar már évek óta ezzel szenved, hiszen nagyon gyakran olyan időszak is előfordul, amikor a német erőművek nem tudnak elegendő villamos energiát termelni és mondjuk az importlehetőségek is nagyon beszűkülnek. Ilyen esetben például a német rendszerirányítók arra utasítják a nagy német ipari vállalatokat, hogy csökkentsék vagy éppen állítsák le a termelésüket annak érdekében, hogy a német rendszerterhelés értékét csökkenteni tudják, hogy fenntarthassák a német rendszer egyensúlyát. Tehát a német ipar már évek óta szenved az áramhiánytól, de sajnálatos módon a nyugati média ezekkel az eseményekkel nemigen foglalkozott vagy foglalkozik. Ezt nagyon súlyos problémának tartom, hiszen hogyha ezeket feltárták volna, levonták volna a tanulságokat, akkor lehet, hogy jelenleg nem is lenne Európában energiakáosz, hiszen meglennének például azok a kapacitások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az embereket és az ipart is el lehessen látni villamos energiával.
Kakuk L. Tamás: Lát-e Ön abban lehetőséget, hogy ezt a politikát felülvizsgálják? Már csak azért is, mert ahogy említette, ez a bizonyos áramhiány már évek óta a levegőben van, ugyanakkor az autógyártókat arra kényszerítik, hogy a belső égésű motorok fejlesztését adják föl, tehát a lakosságot a villamos autók irányába terelik. Ha így is kevés az áram, akkor mi van akkor, ha tényleg megvalósul az, hogy mindenki még azt is csatlakoztatja a konnektorhoz? Másrészt, ahogy tudósítónk is mondta, a győztes párt koalíciós tárgyalásokat folytat a Zöldekkel. Látszik-e valami abból, hogy esetleg azt mondják, hogy bizony-bizony, hát itt azért hiba volt, mert a szakemberek azért figyelmeztettek ám arra időben, hogy a megújuló energiák kétségesek, mert mi van, ha nem fúj a szél, és nem süt a nap? Még a vízerőmű is kockázatos, például Ausztria szempontjából erről is lehet olvasni, hiszen apadnak a folyók, ami ott is problémát okozhat. Tehát látszik-e, hogy valamiféle tanulságot levontak ebből, vagy a további irány a szakadék?
Hárfás Zsolt: Én úgy látom, hogy az eddigi német politika nem vonta le a megfelelő tanulságokat és továbbra is megpróbál kitartani a saját maradi energiapolitikája mellett, azaz hogy még több megújulót állítsanak rendszerbe, miközben leállítják az atomerőműveket. A német politikusok azt is tudják, hogy az ellátásbiztonságot is garantálni kell, ezért nem is olyan régen a leendő kancellár például azt mondta, hogy idézőjelben „átmenetileg" szükség van további német gázerőművek építésére is. Ugyanakkor az a legfőbb kérdés, hogy ezeket a gázerőműveket ki és milyen forrásból fogja megépíteni, másrészről pedig a hatalmas gázmennyiséget honnan kívánja beszerezni Németország, hiszen most is azt látjuk, hogy gázhiány van Európában és Németországban is. Mindez attól függetlenül van így, hogy például ott van az Északi Áramlat 2 földgázvezeték-rendszer, amit szeptemberben már elkészítettek, tehát működőképes, ugyanakkor politikai és egyéb engedélyezési jogok miatt legkorábban azon a vezetéken jövő márciusban, áprilisban érkezhet gáz Oroszországból, miközben már most is szükség lenne gázra, ami enyhíthetné a jelenlegi energiakáoszt.
Kakuk L. Tamás: Akkor milyen politika ez, amelyik inkább azt teszi lehetővé, hogy a lakosság cserépkandallókat készítsen tulajdonképpen ilyen virágcserépből, teamécsesekkel?
Hárfás Zsolt: Sajnos ez olyan politika, ami nem az emberek jólétét szolgálja, hanem a nagyipart és a mindenféle zöldlobbi érdekeket szolgál ki. Ha az emberek, a lakosság, a családok érdekeit néznék, akkor Németország is felülvizsgálná ezt a nagyon szélsőséges, maradi energiapolitikát. A családok esetében is azt láthatjuk, hogy ma Németországban az egyik legdrágább a háztartási villamos energia, átszámítva közel 125 forintba kerül egy kilowattóra áram, miközben Magyarországon, Budapesten ez az érték csak 37 forint. A jelenlegi energiakáosz pedig további árnövekedést fog okozni Németországban, ami azt jelenti, hogy jövőre – egyes szakértők szerint – a háztartási villamos energia ára elérheti a 37-40 eurócentet is, amit hogyha gyorsan átszámítunk fejben, akkor 135-140 forint/kilowattórára fog adódni a háztartási villamos energia ára. Az is teljesen egyértelmű, hogy minél több nap- és szélerőmű van egy villamosenergia-rendszerben, akkor nemhogy olcsóbb, hanem drágább a villamosenergia-ellátás.
Kakuk L. Tamás: A magyar energiapolitika viszont az, hogy az atomerőmű tiszta és biztonságos, ezzel lehet elérni tulajdonképpen az Európai Uniónak azt az egyébként igencsak önkényes célkitűzését, hogy a szén-dioxid-kibocsátást itt minél hamarabb meg kell szüntetni. Azért is érdekes ez, mert más kontinensen erről nem beszélnek, vagy nem ennyit. Most már Ausztráliában, Ázsiában és Amerikában sokkal inkább fontosabb az ellátás biztonsága és az, hogy az élet a megszokott mederben menjen tovább. Itt viszont úgy tűnik, hogy Nyugat-Európában inkább azt akarják elfogadtatni a lakossággal, hogy drágább lesz az élet. Novák Katalin mondta a tudósításában, a Zöldek a koalíciós tárgyalásokon továbbra is ezt a vonalat kívánják vinni. Meddig maradhatunk mi önálló úton? Meddig tarthatjuk mi ezt az úgynevezett magyar utat?
Hárfás Zsolt: Én úgy gondolom, hogy amíg a magyar kormány kormányon van, addig a magyar fogyasztók biztonságban érezhetik magukat, hiszen lesz földgáz, lesz villamos energia, és ezek ára nem fog növekedni, hiszen hogyha felelős energiapolitikai döntések születnek bármely országban, akkor egyszerre lehet garantálni az olcsó villamosenergia-ellátást, a klímavédelmi célok teljesítését és az ellátásbiztonságot is. Magyarország ezen az úton jár, és ennek érdekében például 2030-ig meg fog épülni a Paks II. Atomerőmű, mellette pedig a naperőműveket is jelentősen fejlesztjük. Mindezt azért, mert a magyar kormányzat is látja, hogy a jövőben még nagyobb problémák lehetnek az európai villamosenergia-rendszerben, hiszen nagyon sok alaperőmű fog kiesni, ami kapacitáshiányt fog okozni. Magyarországnak tehát az az elemi nemzeti célja, hogy az importfüggőséget nagymértékben csökkentse, és ennek érdekében szükség van erőművek építésére.
(szerkesztett változat)