Agyontapossák, összepréselik és lelövik az embereket a kabuli repülőtéren

Kabul, 2021. augusztus 19.
Tálib harcosok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én. Négy nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán ko
Kabul, 2021. augusztus 19. Tálib harcosok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én. Négy nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. MTI/AP/Rahmat Gul
Vágólapra másolva!
Napról napra rosszabb a helyzet Afganisztánban, különös tekintettel a kabuli reptérre, ahonnan a külföldieket és az őket segítőket igyekeznek kimenekíteni a NATO koalíciós erői. A kaotikus állapotokért a legtöbben Joe Biden elnököt hibáztatják. Az amerikai elnök bírálóihoz csatlakozott Tony Blair volt brit munkáspárti kormányfő is, aki az „imbecilic" (magyarul: félkegyelmű, ostoba, gyengeelméjű, stb.) kifejezéssel illette Biden afganisztáni kudarcos politikáját. Közben a kabuli reptéren egyre több a lövöldözés, de nem teljesen egyértelmű, hogy kik között. Korábbi hírek alapján a tálibokkal amúgy rossz viszonyt ápoló Iszlám Állam merényletet tervezhet a helyszínen. Az Iszlám Együttműködés Szervezete is aggódik a kialakult helyzetért. Törökország és Oroszország már közölték, hogy afgán migránsokat nem fogadnak be, előbbi a telítettség, utóbbi a terrorveszély miatt. A német belügyminisztérium szerint Afganisztánból akár 5 millió ember is dönthet úgy, hogy Európa felé veszi útját. A német belügy jelentése azzal egyébként nem számolt, hogy Iránban és Pakisztánban is több millió afgán él, akik az ottani rossz gazdasági helyzet miatt dönthetnek úgy, hogy Európába jönnek. Közben egyes hírek alapján az Európai Bizottság ismét előhúzhatja a betelepítési kvóták ötletét.
Vágólapra másolva!

Tony Blair Joe Biden „félkegyelműnek" tartott politikáját hibáztatja az afganisztáni összeomlásért

A Neokohn zsidó hírportál arról ír, hogy Tony Blair volt brit munkáspárti kormányfő „kifakadt" a saját nevét viselő politikai intézet honlapján. Blair – aki 2001 októberében elrendelte a brit erők bevonulását a közép-ázsiai országba – azt írta, hogy

magára hagyni Afganisztánt és a népét tragikus, veszélyes és szükségtelen lépés volt, amely sem az ő érdekeiket, sem a miénket nem szolgálja.

A munkáspárti politikus szerint

A Tony Blair által a Joe Biden amerikai elnök politikájára használt szó, az „imbecilis" a pszichológiában az oligofrénia közepesen súlyos fokozatát jelzi az ingadozás és az idiotizmus között, többé-kevésbé a „félkegyelműnek" felel meg – jegyzi meg a portál.

Bident már rengetegen kritizálták az afgán összeomlásban játszott szerepe miatt, ezekről az Origo itt és itt számolt be.

Egyre több a lövöldözés a kabuli reptéren

A német hadsereg, a Bundeswehr közleménye alapján hétfő reggel lövöldözés volt a kabuli repülőtér északi kapujánál az afgán biztonsági erők és ismeretlen támadók között, aminek következtében

egy afgán biztonsági meghalt, és hárman megsebesültek.

A BUNDESWEHR SZERINT A TŰZHARCBA AMERIKAI ÉS NÉMET KATONÁK IS BELEKEVEREDTEK, DE NEKIK NEM ESETT BAJUK.

Közben az amerikaiak vezette NATO-koalícióban részt vevő országok és más államok a kabuli reptérről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük.

A repülőtéren napok óta káosz uralkodik. A légi kikötőn belül a NATO-koalíciós katonák – elsősorban az amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig felfegyverzett tálibok tartózkodnak.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap arra figyelmeztetett, hogy dzsihadisták támadást intézhetnek a reptér ellen, és folyamatos fenyegetésről van szó.

KORÁBBAN OLYAN HÍREK LÁTTAK NAPVILÁGOT, HOGY AZ ISZLÁM ÁLLAM TERRORSZERVEZET MERÉNYLETRE KÉSZÜLHET OTT.

Az Iszlám Állam egyébként rossz viszonyt ápol a tálibokkal.

Augusztus 22-én a brit védelmi minisztérium jelentése alapján pedig hét embert öltek meg a kabuli repülőtér közelében feltorlódott tömegben.

A francia Figaro arról írt, hogy agyontaposták, illetve összepréselték azokat, akik a repülőtér melletti fal körül torlódtak fel annak érdekében, hogy a repülőtérre bejutva valamilyen módon elhagyhassák Afganisztánt.

A tálibok fenyegetőznek

A tálibok bejelentették vasárnap este, hogy harcosaik százai tartanak a Pandzsír-völgy felé, hogy ellenőrzésük alá vonják.

A radikális iszlamisták előzőleg négy órát adtak pandzsíri ellenállóknak a tartomány átadására, de a területet vezetője, Ahmad Maszúd ezt határozottan elutasította. Fogadkozott, hogy nem adja át a területet, harcosai megvédik Pandzsírt, és a háború elkerülhetetlen lesz, ha a tálibok elutasítják a párbeszédet.

Pandzsír az egyetlen tartomány Afganisztánban, amelyet nem foglaltak el a tálibok az elmúlt napokban.

A muszlim országok is aggódnak a migrációs hullám és a terrorizmus miatt, afgánokat viszont nem fogadnak be

Az 57 tagországot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) vasárnap közölte, hogy segítséget fog nyújtani a béke megteremtéséhez Afganisztánban és a menekülők evakuálásához is.

A szervezet hangsúlyozta:

az ország leendő vezetésének, illetve a nemzetközi közösségnek biztosítania kell, hogy Afganisztán soha többé ne lehessen terroristák rejteke vagy támaszpontja, és mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy terrorszervezetek megvethessék a lábukat az országban.

Aggodalmának adott hangot az OIC az országban kialakult humanitárius helyzet miatt is, tekintettel a számtalan menekülő emberre. Az iszlám szervezet elszólította tagállamait, hogy nyújtsanak támogatást a rászorulóknak.

A támogatás alatt azonban kizárólag anyagi támogatást kell érteni,

hiszen ahogy az köztudott, az érdemi segítséget nyújtani képes gazdag Öböl-menti arab államok (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Omán, Bahrein, Kuvait) nem csatlakoztak az ENSZ genfi menekültügyi konvenciójához, következésképpen senkit sem kötelesek befogadni. Korlátozott időre kötött munkavállalási vízumot ugyan adnak ki ezek az államok, de ez a nőknek, a gyerekeknek és az időseknek nem jelent segítséget.

Ezen államok közül eddig csupán Kuvait és Katar jelezték, hogy a területükre engednek néhány ezer afgánt, de őket is csak ideiglenesen, amíg máshová nem szállítják azokat. Ez a máshová Kuvait esetében az Egyesült Államokat jelenti, Katar tekintetében pedig még nem közölték az áttelepítés helyszínét.

Irán viszont csatlakozott a genfi konvencióhoz, de az ország újabb embertömegeket nem képes befogadni, sőt az ott élő afgánok jelentős része is inkább Európa felé venné az irányt, mivel a csekély ENSZ- és EU-s segítség nem elengedő Teheránnak ahhoz, hogy eltartsa őket.

Annak ellenére, hogy Törökország tagja a genfi konvenciónak, Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök vasárnap Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy

dacára Brüsszel elvárásának, Törökország nem fogadja be az európai uniós tagállamok afgán segítőit.

Erdogan elnök ugyanakkor élesen bírálta azt, hogy az EU-tagországok a nekik dolgozó és most bajba került emberek mindössze kis csoportja előtt nyitották meg kapuikat. Emlékeztetett rá,

Járőröző török katona a török-iráni határon, a kelet-törökországi Van tartományban, 2021. augusztus 21-én Forrás: MTI/AP/Emrah Gürel

Hasonlóan nyilatkozott a török elnök az Angela Merkel német kancellárral folytatott szombati telefonbeszélgetése során.

Vlagyimir Putyin: Nem szabad beengedni Oroszországba a menedékkérők álcája alatt érkező szélsőségeseket Afganisztánból

Vasárnap pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt:

Putyin hozzáfűzte: „mindent megteszünk a többi között a nyugati partnereinkkel Afganisztán stabilitásáért. De nem szeretnénk, hogy bármiben is megismétlődhessen nálunk az, ami a 90-es években, illetve a 2000-es évek közepén volt".

– magyarázta az orosz elnök Moszkva hivatalos álláspontját.

Putyin továbbá részletezte: az Egyesült Államok titokban megbeszélést folytatott néhány térségbéli országgal a tálibok megtorlásától tartó, amerikai kormánynak dolgozó afgánok ideiglenes befogadásáról.

Putyin elfogadhatatlannak nevezte ezt, tekintettel arra, hogy Moszkva vízummentes utazási rendről szóló megállapodásokat kötött ezekkel a közép-ázsiai államokkal, ami azt jelenti, hogy ezekekből az országokból bárki – elvileg az ott lévő afgánok is – korlátozás nélkül beutazhatnának Oroszországba.

5 millió migráns jöhet Afganisztán irányából

Részben a tálibok miatt, részben gazdasági okokból kifolyólag nagyon sok afgán dönthet úgy a közeljövőben, hogy elhagyja hazáját.

A NÉMET BELÜGYMINISZTÉRIUM JELENTÉSE ALAPJÁN 500 EZER ÉS 5 MILLIÓ KÖZÉ TEHETŐ AZ AFGANISZTÁNT ELHAGYNI AKARÓK SZÁMA.

Ebben a becslésben azonban nincsenek benne azok az afgánok, akik már évek óta Iránban élnek, az ő számuk hivatalosan 2 millió, nem hivataloson pedig 3 és 4 millió között lehetnek.

Pakisztánban is él hivatalosan másfél millió, nem hivatalosan 3 millió afgán, akiknek egy része szintén útra kelhet.

Afgánok érkeznek Pakisztánba a csamani határátkelőnél, 2021. augusztus 22-én Forrás: MTI/AP/Dzsafar Hán

A Pakisztánban élő afgánok helyzetét az is nehezíti, hogy a muszlim ország nem csatlakozott a genfi konvencióhoz, következésképpen az ENSZ-től nem számíthat segítségre az afgánok ellátása terén.

Közben egyes hírek alapján az Európai Bizottság ismét előhúzhatja a betelepítési kvóták ötletét. Erre utal az Európai Bizottság Polgári Védelem és Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának (ECHO) a hirtelen aktivizálódása. Az ECHO pedig kapcsolatban áll a részben Soros Györgyhöz köthető Habitat for Humanity szervezettel a szlovák VOICE nevű NGO-n keresztül.

A Habitat for Humanity neve onnan csenghet ismerősen, hogy az utóbbi években lelepleződött, hogy a Soros által is pénzelt szervezethez szoros kapcsolatok fűzik az LMP-t és a most már momentumos Szél Bernadettet, illetve többek között ők fogadták nagy örömmel a 2015-ös migránsválság idején a Keleti pályaudvarnál az odaérkező illegális bevándorlókat.