Nemzeti álláspont Európa klímapolitikájának jövőjéről

Belgium - Brussels - European Commission EUROPEAN UNION BUILDING FLAG FACADE Belgium buildings front EUROPE EU capital apartment building
EU flags outside the European Commission building in the Belgian capital Brussels. 24.06.2017. The European Commission is based at the Berlaymont building, built between 1963 and 1967. In 1992 the Berlaymont building was closed due to the presence of asbestos and extensively renovated. The modernized building reopened on 21 October 2004. - NO WIRE SERVICE - Photo: Sascha Steinach/dpa-Zentralbild/dpa | usage worldwide
Vágólapra másolva!
Az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy a közösség a globális nagyrégiók közül elsőként érje el a klímasemlegességet 2050-re. A klímaváltozás elleni harc várhatóan a mindennapokban is érzékelhető befolyással lesz az európai polgárok életére, és jelentős költségeket okoz a tagállamoknak, illetve az érintett piaci szereplőknek. Amennyiben a Bizottság komolyan veszi a program címében szereplő „megállapodás" kifejezést, akkor olyan igazságos és méltányos stratégiát kell javasolnia, ami minden tagállam, nem csak az erős kevesek számára elfogadható. Jelen szakpolitikai dokumentum célja bemutatni azokat a klímapolitikai alapelveket, amelyek érvényesülése szükséges ahhoz, hogy minden tagállam vállalhassa a megvalósítás terheit, és a közösség elérhesse ambiciózus céljait. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. összeállítása.
Vágólapra másolva!

A dokumentum négy szekcióból áll. Tekintettel a klímaváltozás globális jellegére, az Európai Unió és benne Magyarország törekvéseinek jelentősége elsősorban a globális kontextus ismeretében tárgyalhatók. Ezért a dokumentum első szekciója bemutatja az Unió globális károsanyag-kibocsátási és várható kitettségi pozícióját a többi nagyrégióhoz képest.

A szekció következtetése, hogy az Unió klímapolitikáját racionálisan, mérsékelt globális felelősségének és kitettségének szem előtt tartásával kell kialakítania úgy, hogy az ne okozza polgárai életminőségének csökkenését.

A második szekció a klímaváltozás elleni harc finanszírozási szabályaira fókuszál. A költségek allokálásának szempontjából a jövőbeli stratégiának két sarkalatos kérdésre kell választ adnia: egyrészt, hogy mi alapján határozza meg a közös finanszírozási mechanizmus tagállami be- és kifizetési arányait, másrészt, hogy a szabályozási környezet alakításával hogyan biztosítja az egyes szektorok közötti méltányos teherviselést.

Illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide Please check additional restrictions!/Sascha Steinach

A közös alap úgy lehet igazságos és motiváló, ha a befizetéseket a tagállami kumulált szennyezések arányában, a kifizetéseket pedig a historikus károsanyag-kibocsátás csökkentési teljesítmény alapján határozzák meg. A szektorok arányos és méltányos teherviselése pedig számos esetben csak hatósági beavatkozás útján érhető el, ezért a tagállamok piacszabályozási képességének csökkentése – a szuverenitási aggályokon túl – ellehetetleníti a méltányos költségallokációt.

A harmadik szekció rámutat, hogy a piacszabályozáson túli egyéb tagállami jogkörök szűkítése további korlátja lehet a hatékony európai klímapolitikának. Mivel az ideális mitigációs és adaptációs stratégiák tagállamonként eltérőek, ezért nem lehet azokat közösségi szinten standardizálni.

A klímaváltozás elleni harcban várhatóan nagy, de tagállamonként különböző szerepe lesz a technológiának, ezért a Bizottságnak nem szabad egy-egy megoldást támogatnia, vagy tiltania, hanem hagynia kell az adott tagállam tulajdonságaihoz legjobban illeszkedő, legalacsonyabb károsanyag-kibocsátású és legolcsóbb eszközök érvényesülését.

Végül, a negyedik szekció összefoglalja azt az öt alapelvet, ami az előző három szekció tanulságaiból következik, és amelyek érvényesülése a hatékony európai klímapolitika feltétele. Ezek az alapelvek: a racionalitás elve, a szennyező fizet elve, a méltányosság elve, a szuverenitás elve és a technológia semlegesség elve.

Alapelvek összefoglalása

Jelen szakpolitikai dokumentum a nemzeti szempontból kiemelkedően fontos elvek bemutatását célozta az új európai klímapolitika megalkotásához. A megállapításokat összefoglalva az alábbi öt alapelv fogalmazható meg.

Racionalitás elve. A racionalitás elve általános, horizontális jellegű. Az európai klímapolitikát a továbbiakban a közösség pozíciójának ismeretében, a potenciális hasznok és költségek mérlegelésével, a realitás talaján érdemes alakítani, tartózkodva a radikalizmustól és a politikai kommunikáció okozta túlzásoktól.

Szennyező fizet elve

A közös klímapolitika finanszírozásában, valamint az intézkedések szektorális terheinek meghatározásában a szennyező fizet elvét kell követni, azaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének költségeit a nagy szennyezőknek kell viselniük.

Méltányosság elve

A klímapolitikai intézkedések költségeinek allokációjában méltányosan kell eljárni, így azok nem terhelhetők a létfenntartáshoz szükséges élelmiszer és energia árán keresztül a lakossági fogyasztókra.

Szuverenitás elve

Az Európai Unió klímapolitikájának a tagállamok közötti együttműködésen és megállapodásokon kell alapulnia és nem okozhatja a nemzetállamok jogköreinek csökkenését.

Technológiai semlegesség elve

A klímavédelmi intézkedések technológiák szerint nem, kizárólag teljesítmény alapján differenciálhatnak.

A pontokat a nemzetközi tárgyalások során a magyar döntéshozóknak érdemes érvényesíteni, a nemzetközi döntéshozóknak pedig ismerni annak érdekében, hogy az Európai Unió képes legyen megvalósítani ambiciózus klímavédelmi célkitűzéseit.

A teljes összeállítás elérhető a Századvég weboldalán.