A Bizottság tavaly novemberben megtette javaslatát a következő hétéves pénzügyi keretre, a közösség 2021–27 közötti költségvetési kiadásaira vonatkozóan.
Ebből pedig kiderült, hogy – különösen Közép-Európát és az egyes mediterrán régiókat sújtó elképzelésként –
jelentősen csökkentenék a költségvetésben például a közös agrárpolitika, a halászati politika, valamint a kohéziós politika finanszírozási arányait,
ugyanakkor valamelyest emelnék az adminisztrációs kiadásokra szolgáló keretet.
Az akkor közölt tervezet szerint
a kohéziós politikához fűződő összes kiadást a büdzsén belül 33-ról 29 százalékra kívánják csökkenteni Brüsszel döntéshozói.
Mindennek különösen rossz az üzenete akkor, amikor a Brexit nyomán egy eleve jóval szűkebbre szabott költségvetést kell a bruttó nemzeti jövedelmekhez képest lényegesen nagyobb nemzeti hozzájárulásokkal működtetni.
Ennek a szűklátókörű szemléletnek tetejébe jött most az újabb, elhúzódó pandémiás gazdasági válság, amely súlyos változásokat és a régiók fejlődésének jelentős eltérését is előidézheti.
Az Európai Bizottságnak, az uniós intézmények fő döntéshozóinak szemléletváltást kell véghezvinnie, és a megváltozott globális, társadalmi és gazdasági erőtérben fel kell hagynia a számos politikai és kulturális kérdésben eltérő álláspontot képviselő közép-európai és balkáni országok „megregulázásával".
Nem lehet büntetni például azokat a visegrádiakat a válság nyomán, amely államok sikeresen védekeztek a járvány ellen.
Teljesen újfajta hozzáállás kell, és az eddigi elképzelésekhez szolidárisabb, igazságos forráselosztásra van szükség; Brüsszelnek fel kell hagynia végre az „oszd meg és uralkodj" elvvel, és
nem szabad egymással szembeállítania a déli és keleti tagállamokat.
Támogatni kell a járvány által különösen sújtott EU-tagországokat, ugyanakkor nem szabad büntetni a sikeres védekezést végrehajtó nemzetállamokat. Új, jóval szolidárisabb szemléletű költségvetést – az eredmények, az elvégzett munka méltó közösségi elismerését!
A Századvég friss közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a magyar társadalom többségének véleménye is a fenti álláspontot tükrözi:
a megkérdezettek többsége, 65 százaléka szerint Magyarországnak küzdenie kell azért, hogy az uniós forrásokat igazságosan osszák el a tagállamok között,
ezzel szemben 26 százalék nyilatkozott úgy, hogy Magyarországnak el kell fogadnia azt, amit a brüsszeli döntéshozók megítélnek neki.
Európa, a nemzetállamok egyenrangú és szolidáris közösségének jövője attól is függ, hogy mennyire vagyunk képesek érvényre juttatni a kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás elvét a közös érdekek alapján, Európa immár csaknem kétezer éves, keresztény alapú gazdasági és társadalomtanításának szellemében - áll a Századvég Alapítvány elemzésében.