Brüsszel tehetetlensége miatt egyre feszültebb a helyzet a nemzetállamok és az Európai Unió között

2020.03.26. 17:33

Egyre nő a feszültség a koronavírus okozta károk miatt aggódó, azért saját hatáskörben gazdaságvédelmi intézkedéseket bevezető kormányok, illetve a brüsszeli bürokraták között. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke szerint válsághelyzetben "a hezitálás visszafordíthatatlan károkat okozhat" a gazdaságban. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök baloldali politikusoktól meglepően egyértelműen bírálta Brüsszelt. Azt mondta, az uniótól érkező reakciók szimpatikusak ugyan, "de a késői válaszok teljesen haszontalanok". Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy véli, a válsághelyzet után tisztázni kell az "európai szolidaritás" kérdését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a V4NA nemzetközi hírügynökség összeállítása szerint arról beszélt, hogy egyes tagállamok "csak magukra gondoltak", amikor az európai egység lett volna a legfontosabb. És változatlanul azt hajtogatja, hogy a határzár nem állítja meg a vírust. Pedig: de. Közismert, hogy Franciaország akkor követte el a legnagyobb hibát a járvány megelőzésében, amikor heteket késlekedett a francia-olasz határ lezárásával.

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei legutóbbi videokonferenciájukon egyetértettek abban, hogy határozott lépéseket kell tenni a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk mérséklésére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos, Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos, Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos, Ylva Johansson uniós belügyi biztos, valamint Adina Valean közlekedési biztosForrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Megállapodni azonban nem tudtak. A válság által legsúlyosabban érintett tagállamok – köztük Olaszország, Spanyolország és Portugália – hiába szerették volna elérni az államháztartási hiánycélra vonatkozó uniós szabályok módosítását, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alapjainak felszabadítását, javaslatuk elbukott más tagállamok – köztük Németország és Hollandia – ellenállásán.  A GDP-arányos hiány újraszabályozásának kérdése, illetve az ESM-alapok felszabadítása így az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki megbeszélésére hárult.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke a Financial Times-ban szerdán megjelent cikkében kifejtette: az EU előtt álló legnagyobb feladat az, hogy "megfelelő erővel és gyorsasággal lépjen fel" a koronavírus-járvány terjedésével előállt rendkívüli helyzetben. Draghi szerint elkerülhetetlen a tagországok államadósságának jelentős növekedése, mert a magánszektorban dolgozók által elszenvedett bevételkiesést – és az elmaradt jövedelmek fedezésére szolgáló állami segítséget – be kell építeni az államháztartási mérlegbe.

Draghi rámutatott arra, hogy  az egyes kormányok megtették a legfontosabb lépéseket az állampolgáraik és a munkahelyek megóvására, de uniós szinten a hezitálás visszafordíthatatlan károkat okozhat az EU gazdaságában.  "Előre nem látható körülmények között a gondolkodásmód megváltoztatására éppen úgy szükség van a mostani válságban, mint háború idején. Ilyenkor a tétovázás visszafordíthatatlan károkat okozhat", szögezte le írásában Mario Draghi.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerdai televíziós beszédében úgy fogalmazott: "minőségi ugrásra van szükség az euróövezet gazdasági irányításában" a koronavírus-válság miatt. Conte szerint a monetáris unió csak akkor kerülhet ki győztesen, "ha intézményeit is megerősítik a szolidaritás és az egység jegyében".

Hozzátette: az uniótól érkező reakciók szimpatikusak ugyan, de a késői válaszok teljesen haszontalanok.  Olaszország, ahol a vírusfertőzöttek száma csütörtökre meghaladta a 74 ezret, a halálos áldozatoké pedig a 7500-at, eddig csak Kubától, Kínától és Oroszországtól kapott konkrét segítséget orvosok, ápolók és védőfelszerelések formájában. Franciaország lényegében kinevette, amikor segítséget kértek tőlük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a válságkezelésről szóló brüsszeli plenáris ülés után elég abszurd módon arról beszélt: egy határok nélküli járványt a határok visszaállításával kezelni értelmetlenség, mégis több tagállam ezt tartotta megoldásnak. Az európai egység most lett volna a legfontosabb, mégis kezdetben legtöbben csak magukra gondoltak. Szerencsére már a tagállamok is ráeszméltek, hogy segíteniük kell egymásnak, utalt feltehetően Franciaországra Von der Leyen. Arról is beszélt, hogy a válság utáni helyzet kezelése is koordinált európai fellépést igényel.

Éppen a koordinált és határozott uniós fellépést hiányolta Sebastian Kurz osztrák kancellár, amikor a héten arról beszélt, hogy a válsághelyzet után meg kell vitatni az európai szolidaritás kérdését. Kurz szerint ugyanis nem fordulhat elő, hogy a nemzetállamok nem hangolják össze intézkedéseiket, és ennek következtében például Ausztria két héten át küzdött azért, hogy átengedjenek a német határon egy védőmaszkokat szállító teherautót.

Von der Leyen, illetve az uniós vezetők fellépését kritizálta az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli plenáris ülésén Nicolas Bay, a francia Nemzeti Tömörülés (a nemzeti jobboldal, az RN) képviselője is. Óriási feladat előtt állunk, és ön nem vesz részt ebben  – idézi a V4NA az uniós képviselőt.

"Brüsszel nem állt le, hogy csökkentse a kockázatokat, és ön, Von der Leyen asszony, alábecsülte a válságot. Az ön hibái és ideológiai vaksága közvetlenül vezettek ide (...) mivel elmulasztották a legalapvetőbb óvintézkedések bevezetését, veszélybe sodorva ezzel az európai embereket." A koronavírus-járvány újabb szeg, talán az utolsó a nemzetek felett álló és tehetetlen bürokrácia koporsójában,  zárta felszólalását Nicolas Bay.