Ki lehet a román miniszterelnök Ludovic Orban lemondása után?
Ludovic Orban, volt román miniszterelnök.
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A vasárnapi választási veresége miatt lemondott a miniszterelnöki tisztségéről Ludovic Orban eddigi román kormányfő, az általa vezetett politikai közösség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetéséről azonban nem. Klaus Iohannis államfő átmeneti jelleggel kinevezte a PNL-s hadügyminisztert miniszterelnöknek, de az a fő kérdés, hogy a valódi kormányalakítással kit fog megbízni. Egy dolog valószínűsíthető: valamelyik párttársát. Több jelölt is van, lássuk, hogy kik!
Ahogy arról az Origo is beszámolt, hétfő este, a romániai parlamenti választás nem várt elvesztése miatt lemondott miniszterelnöki tisztségéről Ludovic Orban, a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Néhány perc múlva Klaus Iohannis (PNL) államfő egy másik párttársát, Nicolae Ionel Ciucă hadügyminisztert nevezte ki ideiglenes miniszterelnöknek, ügyvivői minőségben, egy átmeneti kormány élére. Ő azonban nem hozhat igazi döntéseket, csupán bizonyos hivatali feladatokat láthat el.
Nicolae Ionel Ciucă kedd reggel át is vette mandátumát Iohannistól. Ezzel párhuzamosan megindultak a találgatások arról, hogy
kit nevezhet majd ki az államfő végleges miniszterelnöknek, illetve mi lesz Ludovic Orban további sorsa?
A legmérvadóbb román napilap, az Adevărul tudni véli, hogy dacára a PNL-n belül tapasztalható elégedetlenségnek Orban személye iránt,
a volt kormányfő megtartja pártja elnöki tisztségét, a jövőben pedig a bukaresti parlament alsóházának, a Képviselőháznak lehet az elnöke, állítólag erre már garanciát kapott Iohannistól.
A digi24.ro hírportál szerint az, hogy az államfő odaígérte a volt miniszterelnöknek a Képviselőház vezetését, feszültséget szülhet a Momentum román testvérpártjával, a Mentsék meg Romániát Szövetséggel (USR-PLUS), mivel annak az egyik társelnöke, Dan Barna (neki kampányolt Fekete-Győr András-szerk.) magának követeli ezt a tisztséget.
A kiszivárgott információk arra engednek következtetni, hogy
a korábbi spekulációktól eltérően Orbant nem bízza meg Iohannis ismét kormányalakítással, főleg azért, mert párton belül neki tulajdonítják a választási vereséget.
Az viszont problémákat fog felvetni, hogy a PNL-n belül a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget nem ugyanaz a személy fogja betölteni.
Annak ellenére, hogy a PNL csak 26 százalék körüli eredményt ért el, míg az első számú ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 30 százalékkal megnyerte a választást,
biztosan kijelenthető, hogy Iohannis PNL-s miniszterelnököt fog kinevezni,
és a nemzeti liberálisok USR-PLUS-szal, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) fognak kormányozni.
Azt már megerősítették, hogy a PNL részéről a koalíciós tárgyalásokat továbbra is Orban fogja vezetni.
„Magától értetődően", a Momentum román testvérpártjának a másik társelnöke, a pártszövetség régi-új kormányfőjelöltje, Dacian Cioloș Orban lemondása után néhány órával
ismét bejelentkezett a miniszterelnökségért.
A szélsőjobboldali múltú Renew Europe-frakcióvezetőnek az elmúlt 48 órában 4 alkalommal jelentette be, hogy kormányfő szeretne lenni... Ugyanakkor még mindig nulla a valószínűsége annak, hogy Iohannis Cioloșt nevezi ki.
Ki lehet az új román miniszterelnök?
Egybehangzó lapértesülések szerint nem valószínű, hogy az államfő véglegesíti a kevésbé ismert, 53 éves Nicolae Ionel Ciucă ügyvivő miniszterelnök ideiglenes mandátumát, így tehát új jelöltek után kell nézni.
Néhány sajtóforrás még hétfő este a plasztikai műtéteiről elhíresült
Raluca Turcan (PNL) jelenlegi kormányfő-helyettest nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek, aki egyúttal a nemzeti liberálisok első alelnöke.
A 44 éves Raluca Turcan politikai karrierjét Traian Băsescu volt államfő első politikai formációjában, a jobboldali Liberális Demokrata Pártban (PDL) kezdte, amelyben egy része 2014-ben beleolvadt a PNL-be, a Băsescuhoz hűségesek pedig megalakították a Népi Mozgalom Pártot (PMP).
Az Adevărul és a G4Media a miniszterelnöki jelöltségre
esélyesnek nevezte meg Ilie Bolojant (PNL), aki jelenleg a Bihar Megyei Tanács elnöke.
Az 51 éves politikus 2008 és 2020 ősze között Nagyvárad polgármestere volt, sokak szerint meglehetősen sikeresen vezette Váradot, elsősorban a lehívott uniós forrásoknak köszönhetően.
Az RMDSZ viszont folyamatosan azzal vádolta Ilie Bolojant, hogy háttérbe szorította a helyi magyar közösséget, kamarillapolitikát folytatva,
ebbe a szűk körben pedig szinte kizárólag románok kaptak helyet, noha Nagyváradon él egy 45 ezres magyarság, amely a város lakosságának a negyedét teszi ki, de a polgármester erről igyekezett nem tudomást venni.
A PNL-n belül egyébként nagy a presztízse Bolojannak.
Az Adevărul PNL-s informátorai szerint szintén miniszterelnök-jelölt lehet, Eduard Hellvig
a román belföldi titkosszolgálat, a SRI jelenlegi igazgatója, akit Iohannis elnök nevezett ki erre a tisztségre, még 2015-ben.
A 46 éves, zilahi születésű, magyar-zsidó gyökerekkel rendelkező, de magát románnak tartó politikus korábban volt román és európai parlamenti képviselő is, a bukaresti Képviselőházban egy darabig alelnökként tevékenykedett.
A PNL-n belül főtitkárhelyettes volt, elég titokzatos személy, ennél többet nem lehet tudni róla.
A G4Media cikke alapján ismét esélyes a jelöltségre Florin Cîțu (PNL) pénzügyminiszter, aki idén márciusban már majdnem miniszterelnök lett, de
a beiktatásáról szóló parlamenti szavazás előtt 10 perccel meggondolta magát és visszalépett.
A sajtó szerint a 48 éves Cîțu „akciózása" csupán egy színjáték volt, amely arra irányult, hogy Iohannis újból a parlament által bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ludovic Orban nevezze ki kormányfőnek, ez nemsokára be is következett.
Az elmúlt hónapokban Cîțu neve pénzügyminisztereként összefonódott a sikeresnek kicsit sem nevezhető gazdasági válságkezeléssel,
és a megszűnt munkahelyekkel, így nem örvend túl nagy népszerűségnek, ennek alapján nem tűnik logikusnak, hogy Iohannis megint őt nevezze ki miniszterelnöknek.
Az Adevărulnak egy Orbanhoz közel álló, a neve elhallgatását kérő, a PNL-ben vezetői tisztséget betöltő politikus azt nyilatkozta, hogy
Romániában a kormányzás tekintetében a lengyel modell érvényesülhet, ahol kettéválik a legerősebb kormánykoalíciós pártelnöki és a miniszterelnök tisztség.
Lengyelországban ugyanis a legnagyobb kormánypárt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője, Jarosław Kaczyński csupán parlamenti képviselő, míg a kormányfő Mateusz Morawiecki, de sokak szerint Kaczyński befolyása vetekszik Morawieckiével.
Orban tehát egyfajta „román Kaczyński" szeretne lenni, dacára annak, hogy a két politikus képességei nem említhetőek még egy lapon sem. Kaczyński Orbánhoz képest ugyanis egy politikai géniusz.
A lengyel modell a gyakorlatban valóban nagyon jól működik, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy az erre alapozott román változat is beváltaná a hozzá fűzött reményeket. A román sajtó szerint ehelyett
egy olyan bizonytalan légkör alakulhat aki, mint amilyen volt 2017 eleje és 2019 vége között volt,
amikor Iohannis a választáson győztes PSD akkori elnökét, Liviu Dragneát egy ellene folyó eljárásra hivatkozva nem nevezte ki miniszterelnöknek, így három olyan kormányfő következett, akik Dragnea bábjai voltak,
ketten azonban szembefordultak politikai mentorukkal, ennek következtében a PSD vezetője megbuktatta őket, lemondásra kényszerítve a kormányfői tisztségükről.
A PSD-n belüli állandósult belháborúnak pedig az lett a vége, hogy
drámain lecsökkent a párt népszerűsége,
míg a 2016. decemberi parlamenti választáson 45,5 százalékot értek el, a 2019. májusi EP-választáson csak 22,5 százalékot,
az elvesztett választás másnapján pedig 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték Dragneát, azonnali végrehajtással.
A volt pártelnök azóta is börtönben ül.
A Hotnews hírportál úgy tudja, hogy kedd reggel a PNL vezető válságtanácskozást tartottak, az eseményről részletek azonban nem szivárogtak ki. A portál szerint ma este fogadhatja a párt vezetőit Klaus Iohannis. A megbeszélés téma nagy valószínűséggel a következő miniszterelnök személye lesz.