Már a hálaadás ünnepét is támadja az újabb szobrokat ledöntő és meggyalázó amerikai szélsőbaloldal
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az amerikai radikális baloldal most éppen a hálaadás napját vette célba, azzal a szándékkal, hogy „dekolonizálja" az ünnepet, mivel – ahogy egy egyetemi tanárnő kifejtette – az „gonosz, rasszista, hazug és a fehér felsőbbrendűség jelképe". Közben ledöntötték George Washington minneapolisi szobrát, Abraham Lincoln Washington állambeli emlékművét pedig meggyalázták, mivel a hálaadás ünnepének meghonosításában mindketten kulcsfontosságú szerepet játszottak. Más radikális baloldaliak Donald Trump elnök hazafias oktatást bevezetni kívánó terveit támadják.
Mi a hálaadás lényege és miért támadja ezt a radikális baloldal?
A hálaadás az egyik legfontosabb és legrégibb amerikai ünnep, amely november negyedik csütörtökére esik, ez idén november 26. volt.
Az amerikai történelmi hagyomány szerint
az első hálaadást (Thanksgiving) 1621-ben ünnepelték, az Angliában zajló vallásüldözés elől a Mayflower hajón alig egy éve a mai Massachusetts állam területén lévő Plymouthba menekülő protestáns puritánok.
Az Újvilág egyik legelső angol telepes kolóniájának fele néhány hónappal az érkezés után a hideg tél és az éhezés következtében meghalt. Ezt követően a puritán telepesek a wampanoag indián törzs segítségét kérték, akik megtanították őket a halászatra, vadászatra és a helyi növények termesztésére.
Az őslakosok segítsége miatt életben maradt 51 angol telepes vezetője, William Bradford, Istennek hálát adva nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívta.
Ez volt az első hálaadás napja,
azonban országos szinten csak 1789-től ünnepelték, az első amerikai elnök, George Washington utasítására. Később egy ideig az ünnepet hanyagolták, Abraham Lincoln elnök 1863-ban azonban visszahozta.
Az Indiana University of Pennsylvania (IUS) konzervatív egyetemi lap, a College Fix beszámolója szerint a radikális baloldali mozgalom egyik tagja, az intézmény egyik tanárnője, az amúgy fehér Abigail Adams
meghirdette a hálaadás napjának „dekolonizációját", ezzel összefüggésben kedden online órát tartott a diákjainak.
A radikális baloldali, amúgy antropológiát oktató tanárnő a diákjainak a szélsőséges közhelyeket újracsomagolva arról beszélt, hogy „az Egyesült Államokat az indián törzsek kirekesztésére, helyenként lemészárlására alapították", szerinte „ez gyarmatosításnak tekinthető, amelyért a ma élők is felelősek".
Abigail Adams véleménye szerint a fehér telepesek „ellopták" az indiánok földjét,
de azt is kifogásolja, hogy sok indián mind a mai napig rezervátumokban él. Ez egyébként természetesen önkéntes, bármikor lakhelyet változtathatnak, mivel az ottlétre semmilyen törvény nem kötelezi őket.
Szerinte „az indiánok még mindig szenvednek a gyarmatosítástól", és „erre emlékezni kell a hálaadás napján".
Arra nem tért ki, hogy a hálaadás ünnepe és a gyarmatosítás között milyen konkrét összefüggés lehet.
Ezt követően
a radikális baloldali tanárnő történelmet hamisítva azt állította, hogy a protestáns puritánok az Újvilágba nem a vallásszabadság igénye miatt jöttek, hanem azért, hogy kereskedjenek, megalapozva azáltal a gyarmatosítást.
Szerinte a hálaadás nemzeti ünneppé nyilvánítása pedig egy „kapitalista manifesztum". Abigail Adams történelmi tényeket kérdőjelez meg, hamisan ezt a látszatot keltve, mintha a puritánokat nem is üldözték volna Angliában, hanem kvázi „gyarmatosítás céljából mentek volna egy ismeretlen helyre". A puritánok valóban szemben álltak az angol abszolút monarchiával, és személy szerint a tragikus sorsú Stuart Maria skót királynő fiával, aki I. Jakab néven angol király lett, illetve annak a fő támaszát jelentő anglikán egyházzal, ezért onnan menekülniük kellett.
A radikális baloldali tanárnő továbbá azt mondta, hogy a hálaadás csak egy mítoszt, mert az Újvilágban az indiánok nem fogadták szívesen az angolokat, amit az ünnep eredete cáfol,
az pedig, hogy a későbbi évszázadok során háborúkra került sor a telepesek és az őslakosok között, semmiképp sem lehet 51, 1620-ban érkezett angol puritán hibája, akik alig élték túl a viszontagságokat.
Végezetül Abigail Adams „gonosznak, rasszistának, hazugnak és a fehér felsőbbrendűség megnyilvánulásának" minősítette a hálaadás mai, amerikai értelmezését. Ugyanakkor hozzátette, „nem akarja megtiltani a diákjai számára, hogy ünnepeljék ezt a napot, viszont ez esetben »dekolonizálják« a hálaadást, például azáltal, hogy hagyományos indián étkeket fogyasztanak".
Amúgy a hálaadás napján fogyasztott pulyka is tekinthető hagyományos indián ételnek,
hiszen az állat Észak-Amerikában őshonos, tehát előbb ették az indiánok, mint a fehérek.
A radikális baloldal ismét elnökök szobrait gyalázta meg vagy döntötte le
A Fox News cikke szerint a hálaadás ellen a radikális baloldal úgy tiltakozott, hogy a történelmi esemény megünnepelésében komoly szerepet játszó elnökök emlékműveit vette célba.
George Washington Minneapolisban található szobrát például ledöntötték.
A Washington állambeli Spokane-ben
vörös festékkel öntötték le Abraham Lincoln emlékművét, ráfirkálva hogy „vége a genocídiumnak", valamint azt, hogy „minden gyarmatosító bűnöző".
A két kegyeletsértésért a The Pan-Indigenous People's Liberation (PIPL) nevű radikális baloldali indián mozgalom vállalta a felelősséget.
A mozgalom tagja a szélsőséges LANDBACK országos hálózatának, amely szerint vissza kellene szolgáltatni az indiánok földjeit,
tekintet nélkül arra, hogy azon már mások élnek, az Egyesült Államok teljes lakossága 330 millió.
Chicagóban radikális baloldali tüntetők William McKinley (1897-1901) republikánus elnök szobrát próbálták meg ledönteni, de nem jártak sikerrel.
Az Origo beszámolt róla, hogy még szerda éjjel egy portlandi temetőben meggyaláztak egy katonai emlékművet, amit azok tiszteletére állították, akik harcoltak a mexikói–amerikai háborúban (1846-1848), az amerikai polgárháborúban (1861-1865), illetve a különböző indián konfliktusokban. Ezzel kapcsolatosan a USA Today azt közölte, hogy 3 gyanúsítottat őrizetbe vettek.
A hazafias oktatást is támadja a radikális baloldal
Donald Trump elnök még szeptemberben jelentette be, hogy létrehoz egy „1776 Commission" nevű bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy
előmozdítsa a hazafias oktatást, mivel az amerikai középiskolákban és egyetemeken a radikális baloldali tanárok arra ösztönzik a diákokat, hogy ne legyenek büszkék Amerika történelmére, különös tekintettel az alapító atyákra.
Trump értékelése szerint
az amerikai oktatási intézményekben azt a hamis narratívát tanítják, hogy az ország a »rendszerszintű rasszizmusra épül«.
A baloldal már kezdettől fogva támadta Trump hazafias nevelésre irányuló törekvéseit, de miután elvesztette az elnök a választást, ez csak fokozódott. A közösségi oldalakon a demokrata és radikális baloldali aktivisták olyan véleményeket fogalmaznak meg, hogy Trump terve párhuzamba állítható - a szélsőbaloldal szerint - a 30-as évek náci ifjúsági mozgalmával, a Hitlerjugenddel, sokan emiatt „Trump Youth"-t emlegetnek.
Pedig az elnökváltás után biztosan kijelenthető, hogy a „1776 Commission" egy jó darabig papíron marad csak, egyelőre nem lesz belőle semmi.