Az egyesült államokbeli radikális baloldali Black Lives Matter és az Antifa mintájára szerveződő, különböző szélsőséges csoportosulások már hónapok óta követelik Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf szoborcsoportjának az eltávolítását, amely Mexikóváros leghíresebb sugárútján, a Paseo de la Reformán áll, immár 1877 óta - írja a legolvasottabb spanyol napilap, az El País és az AFP francia hírügynökség.
A radikális baloldaliak számos alkalommal meggyalázták az emlékművet, legutóbb vörös festékkel öntötték le,
a múlt héten pedig azzal fenyegetőztek, hogyha október 12-ig, azaz a Kolumbusz-napig nem távolítják el, akkor ők fogják ledönteni, méghozzá erőszakkal.
Október 12. az amerikai kontinens legtöbb államában ünnepnap. Arról emlékeznek meg, hogy 1492-ben ezen a napon szállt partra Kolumbusz Kristóf olasz származású spanyol konfisztádor Hispaniola szigetén, és ezzel kezdetét vette Amerika felfedezése, majd gyarmatosítása. Mexikó 2018-ban hatalomra került radikális baloldali vezetése azonban nem igazán tekint ünnepként erre a napra.
A követeléseiknek engedve, Mexikóváros főpolgármestere, Claudia Sheinbaum Pardo - aki a radikális baloldali kormánypárt, a Nemzeti Újjászületési Mozgalom politikusa - szombaton
eltávolíttatta az ötfős szoborcsoport valamennyi elemét, köztük a főalakot, Kolumbusz Kristófot is.
Az akció a Kulturális Minisztérium jóváhagyásával történt.
A főpolgármester asszony már jelezte, hogy
Kolumbusz szobra szinte biztosan nem fog visszakerülni az eredeti helyére,
de még nem világos, hogy mi lesz vele. A szoborcsoport négy mellékalakja spanyol szerzeteseket ábrázol, akik részt vettek a mai Mexikó területén élő indiánok keresztény hitre való térítésében, ezért a radikális baloldal őket is a gyarmatosítás szimbólumainak tekinti.
Claudia Sheinbaum Pardo a szerzetesek szobraival kapcsolatosan azt közölte, hogy
azokat restaurálják, egyelőre nincs döntés arról, hogy mi lesz a további sorsuk, de az a valószínűbb, hogy nem kerülnek vissza a Paseo de la Reforma sugárútra.
A négy mellékalak közül az egyik Bartolomé de las Casas (1484 - 1566) dominikánus rendi spanyol szerzetest, későbbi püspököt ábrázolja, akit az indiánok védőjeként tartanak számon, és jelenleg folyamatban van a szentté avatása. Bartolomé de las Casas személyét Mexikóban és egész Közép-Amerikában mind a mai napig óriási tisztelet övezi, mert egyrészt részt vett a térség békés úton történő keresztény hitre térítésében, másrészt
számos alkalommal felszólalt az indiánok jogainak a védelmében, határozottan ellenezve a spanyol katonák velük szemben elkövetett kegyetlenkedéseit, és megkérdőjelezte a gyarmatosítás jogszerűségét.
A spanyol szerzetes-püspököt a modern emberjogi gondolkodás egyik előfutáraként tartják számon. Mindezek ellenére,
a történelemhamisító radikális baloldal őt is a gyarmatosítás szimbólumának titulálja, és eltörölné az emlékét.
A főpolgármester asszony párttársa, Andrés Manuel Lopez Obrador radikális baloldali államfő október 2-én nyílt levélben fordult a Vatikánhoz, illetve a spanyol királyi családhoz és a madridi kormányhoz, amelyben felszólította őket, hogy kérjenek bocsánatot a gyarmatosítás időszakában (1521-1821 között) az indiánok ellen elkövetett atrocitásokért, konkrétumok részletezése nélkül. A mexikói államfő megkeresésére eddig egyik fél sem reagált.
A közép-amerikai államban zajló, a történelem újraírására, a kritikusok szerint a meghamisítására irányuló különböző baloldali mozgalmak mostani ténykedését annak tükrében kell értelmezni, hogy
2021-ben lesz Mexikó függetlensége kikiáltásának a bicentenáriuma, illetve a spanyol gyarmatosítás kezdetének az 500. évfordulója.