A belgák harmada idegennek érzi magát a saját hazájában

Muslim women in Brussels alignment reach_view UNEMPLOYMENT appearance tube IMMIGRANT clothing migrant STREET SCENE RELIGION subway integration Religions believing IMMIGRATION SECULARISM migration immigrated Muslim female belief HEADSCARF secularity clothe
Muslim women in Brussels, Febr. 10, 2017 | usage worldwide
Vágólapra másolva!
Egyre több szó esik Belgiumban arról a felmérésről, amelyet a neves Pew Research Intézet készített még tavalyelőtt és azt mutatta ki, hogy a belgiumi polgárok egyre kevésbé érzik magukat otthon Belgiumban. A kutatás időpontjában minden harmadik belga idegennek érezte magát saját hazájában. Ennek okaként egyértelműen a muszlimok növekvő számát jelölték meg. A helyzet azóta biztosan nem javult, ennek eredményeként az európai parlamenti választáson országosan a bevándorlásellenes erők győztek.
Vágólapra másolva!

Az amerikai Pew Research Center telefonos, alapvetően a vallás és a migráció összefüggéseit kutató tavalyelőtti elemzése mintegy 25 ezer embert érintett Nyugat-Európa 15 országában, ezen belül is összesen 1500 belgát kérdeztek meg a közvéleménykutatók. Az összesített elemzések alapján

tízből négy belga szerint a muszlim vallásúak rá akarják kényszeríteni akaratukat és vallásukat a társadalom nem muszlim részére.

Ötből egy belga szerint a muszlimok támogatják a radikális iszlám szervezeteit.

A jelentés egyik fontos következtetése, hogy a belgák félnek legjobban a muzulmánoktól a megkérdezett nyugat-európai országok lakosai között. Ők a leginkább bevándorlásellenesek is, a megkérdezettek majdnem fele válaszolt úgy, hogy csökkenteni kellene a migránsok számát. Ugyanakkor érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet a kutatásról akkor beszámoló DH.be, ugyanis e számok ellenére a belgák azok, akiknek nem okozna problémát, ha egy muszlim család költözne a környékükre (a megkérdezettek 91 százaléka mondta), 77 százalékuknak pedig még az sem okozna problémát, ha a családjukba kerülne muszlim vallású.

Muszlim nők sétálnak Brüsszelben. Forrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Winfried Rothermel

A május 26-i választások országos szinten egyébként azt mutatták, hogy

a politikai programját a migráció leállítására építő két legnagyobb flamand jobboldali párt érte el a legjobb eredményt.

Az N-VA (Új-Flandria) és a Vlaams Belong (Flamand érdek) együttesen 42 főt küldhet a belga parlamentbe, néggyel többet, mint a jelenlegi liberális kormánykoalíció pártjai. Országos szinten tehát a bevándorlás ellenes erők arattak győzelmet.

A muszlimok tömeges jelenlétét mutató Brüsszelben (egyes kerületekben a 70 százalékot is eléri az arányuk) a regionális választások eredményei pedig pont azt mutatják, hogy azok a pártok voltak sikeresek, amelyek az egyre növekvő számú muszlim szavazókra építették föl programjukat. A kommunisták, a belga Munkáspárt (PTB) és a zöldek (Ecolo) kifejezetten a muszlimok jogainak kiszélesítését ígérő programot hirdettek meg, amely a muszlimok körében sikeresnek bizonyult. Ez az eredmény pedig azt mutatja, hogy az iszlám szavazatok jelentős mértékben képesek befolyásolni egy választás eredményét Nyugat-Európa országaiban, különösen Belgiumban.