Az ukrán házelnök aláírta a botrányos nyelvtörvényt, Porosenko következik

2019.05.14. 14:54

Aláírta a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvényt kedden Andrij Parubij házelnök az után, hogy a parlament elvetette mind a négy előterjesztést, amely a jogszabály visszavonására irányult.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt a parlament április 25-én fogadta el. A jogszabállyal szemben hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

A jogszabály visszavonását kezdeményező határozati javaslatokat a posztjáról leváltott, Oroszországba menekült Moszkva-barát exelnök, Viktor Janukovics egykori híveiből álló Ellenzéki Blokk frakciójának tagjai nyújtották be. Az ülésen felszólalva kifejtették, hogy a nyelvtörvény megítélésük szerint sérti az alkotmánynak az orosz és más nyelvek használatára vonatkozó részét. A törvény elfogadását szabálytalannak ítélték, mert állításuk szerint volt olyan képviselő, aki más helyett is szavazott. Jelezték továbbá, hogy az alkotmánybíróságon keresztül próbálják meg elérni a törvény érvénytelenítését.

A törvény visszavonására vonatkozó határozati javaslatokat végül mindössze 34 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett.

Ezt követően a házelnök bejelentette, hogy elhárult minden akadály a törvény aláírása elől, és el is látta kézjegyével. Leszögezte, hogy a jelenlegi összetételű parlament egyetlen döntésének sem valósulhat meg a revíziója, legyen szó a nyelvtörvényről, a kommunista jelképek felszámolásáról vagy az önálló ukrán ortodox egyházról, mert szerinte ez a nép akarata. Parubij a jogszabályt ezután átadta aláírásra Petro Porosenko leköszönő elnöknek.

Petro Porosenko leköszönő ukrán elnök.Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Aki minden bizonnyal ezt meg is fogja tenni, ugyanakkor az április végi elnökválasztást megnyerő Volodimir Zelenszkij nemtetszését fejezte kia nyelvtörvénnyel szemben.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke korábban úgy nyilatkozott, a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény tervezetét. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy strasbourgi kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: Ukrajnának le kell állítania a nyelvtörvény vitáját, olyan nyelvi szabályozást kell elfogadnia, amely összhangban áll az európai normákkal, és nem csökkenti az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok megszerzett jogait.

Kijelentette, Magyarország értetlenül áll a szabályozás előtt, amely tovább növeli az oktatási törvény által már korábban előidézett feszültséget.

A magyarellenes támadások Kárpátalján a 2014-es ukrajnai forradalmat követően erősödtek fel. Tavaly februárban gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját. Az elkövetők éjjel törték be a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az irodába. Az épület földszintje szinte teljesen kiégett, az emeleten nem keletkezett kár.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kiégett központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban. Az elkövetők betörték a székház egyik ablakát, és robbanószerkezetet vagy gyújtópalackot dobtak az épületbeForrás: MTI/Nemes János

Soros szervezeteit nem igazán érdekli a nyelvtörvény

A nyelvtörvény elfogadása ellen határozottan tiltakoztak a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői, továbbá a magyar, a román és az orosz kormányok is. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy a migránsok érdekeit képviselő, Soros György által is finanszírozott három hazai – magát jogvédőnek állító – szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Amnesty International Magyarország miért nem tiltakoztak a nyelvtörvény elfogadása ellen.

Az Amnesty munkatársa közölte, hogy az Amnesty International magyarországi irodájának nincs hivatalos véleménye az ukrán nyelvtörvényről, ők nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

A Magyar Helsinki Bizottság konkrétan nem is válaszolt a nekik címzett kérdéseinkre, a Társaság a Szabadságjogokért egyik kommunikációs munkatársától, Szeles Andrástól kaptunk egy semmitmondó válaszlevelet. Az általunk felvetett 13 kérdésből azonban egyre sem voltak hajlandóak reagálni.

A magyar kormány nem fogja cserbenhagyni a kárpátaljai magyarságot

A kárpátaljai magyarok a magyar nemzet tagjai, az anyaország kormánya és népe nagyra értékeli hűségüket az anyanyelvhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben. A kárpátaljai magyarság része a magyar múltnak, de része lesz a magyar, sőt az európai jövőnek is - tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar Alaptörvény a külhoni magyarokért viselt felelősség mellett szavatolja a magyarországi nemzetiségek jogait is.

Ha a többségi nemzet megadja a nemzetiségnek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi; ezért arra kérem az ukrán törvényhozást, kormányt és közvéleményt, adja meg ezt a tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak mint a kulturális sokszínűség hordozójának - fogalmazott. Hozzátette: a magyar kormány továbbra is megad minden segítséget a kárpátaljai magyar közösségnek.