Amikor Voltaire elbújik Mohamed elől és a Fény korszaka behódol az iszlámnak
2019. november 17. 10:26
French writer and polemicist Eric Zemmour gives a press conference after giving a speech at the Cercle de Lorraine-Club Van Lotharingen in Brussels, on January 6, 2015. Zemmour, the author of the book “Le Suicide Français - Ces quarante années qui ont défait la France” (The French suicide - the 40 years that defeated France) is in Brussels to address speeches at two private club and sign copies of his book. AFP PHOTO/Emmanuel Dunand (Photo by EMMANUEL DUNAND / AFP)
Vágólapra másolva!
Az a szlogen, hogy „a mai muszlimok a tegnapi zsidók", nem új keletű, hanem a baloldali mozgalmak sajátos dialektusából nőtt ki - írja Éric Zemmour világhírű francia esszéista a Le Figaróban, azaz szerinte a baloldal újabb hazugsága voltaképpen egy régi ideológiai vagy éppen kommunikációs trükk felélesztése. Zemmour részletesen elemzi írásában, hogyan próbál áldozatot kreálni az erőszakos muszlimokból a francia baloldal.
egy muszlim kislány kabátjára „Muszlim" feliratú Dávid-csillagot varrtak és emiatt sokan felháborodásuknak adtak hangot. Zemmour szerint éppen azért tették ezt, hogy botrány legyen.
Az egész tüntetésnek az volt a célja, hogy a „mai muszlimok" és a „tegnapi zsidók" közé egyenlőségjel kerüljön. Az ő olvasatukban a tegnap zsidóságát a Vichy köztársaság stigmatizálta és üldözte, a mai muszlimokat pedig a mostani Párizs, a mai politikai rendszer. Az összehasonlítás elleni tiltakozás csak olajat önt a tűzre, érzékelteti Zemmour, amikor
Esther Benbassa zöldpárti szenátor megjegyzésére utal, aki a közösségi oldalakon futótűzként terjedő fotón Dávid-csillagot viselő tüntetők (és különösen egy kislány) mellett pózolt, majd az egészet hamisítványnak minősítve tagadta, hogy antiszemita lenne.
A tüntetést a francia baloldallal karöltve szervező Muszlim Testvérek nevű szélsőségesen radikális, terroristákat támogató mozgalom pedig nevet a markában,
mert, ahogy Zemmour fogalmaz, céljukat elérték, sikerült ismét áldozattá tenni a muszlimokat és „ördögtől valónak" kikiáltani az általuk a Vichy kormánnyal összemosott mai Franciaországot. (A Vichy kormány a nácikkal kollaboráns, Franciaország déli részét felügyelő báb-állam volt 1940-44 között. A mai, liberális kormány egyébként terminológiájában olykor határozott az illegális muszlimokkal szemben, de alapvetően bevándorláspárti.)
Eric Zemmour világhírű francia esszéista Forrás: AFP/Emmanuel Dunand
Ezt az ideológia „fegyvert", érvrendszert ha úgy tetszik, viszont nem ők találták ki, mondja találóan Zemmour.
Annak a baloldalnak a hagyatékából bányászták elő, amelyik most ott masírozik az odalukon és „Allah Akbar"-t kiált.
Ez ugyanaz a baloldal ugyanis, amelyik 1995-ben rabruhába öltözve vonult a párizsi Északi Pályaudvarra, hogy megakadályozza az illegális migránsok kiutasítását, amit Jacques Chirac néhai köztársasági elnök belügyminisztere, Jean-Louis Debré rendelt el. Akkor az előző, szocialista köztársasági elnök, François Mitterrand által dédelgetett SOS Racisme nevű szervezet vonult az utcára és nem véletlenül egy sárga színű, Fatima kezet tartottak a magasba együtt skandálva, hogy „az, aki, kezet emel egy muszlimra, az a zsidókra is kezet emel".
Zemmour, aki híres könyvében (A francia végzet) hosszan ír zsidó származásáról, elítéli ezt a demagóg és hamis összehasonlítást. A baloldal hazug trükkjéről azt írja:
a baloldal, legyen az az egyetemi közeg, a média területe vagy a politikai baloldal Macronnal bezárólag, mondja Zemmour, azt állítja, hogy visszatértünk a 30–as évekhez és a muszlimok lettek az új zsidók,
és aki kritizálni meri a muszlimokat, vagy felveti, hogy az iszlám nem kompatibilis a köztársasági normákkal, nos az egyszerűen náci.
Voltaire Forrás: Wikimedia Commons
Végül is éppen a mi korunk az, amelyik az ész és a tudás talaján áll. És mégis: ha a muszlimok úgy érzik, hogy stigmatizálják őket, azért mert iszlám kendőt hordanak, akkor ez biztosan így is van, teljesen mindegy, hogy ők saját magukat stigmatizálják, miközben a zsidók nem ezt tették, őket valóban stigmatizálták és kötelezték a Dávid-csillag viselésére, mondja Zemmour.
Az sem számít, hogy a baloldal és a muszlimok által rasszistának tartott állam nem utasítja ki a muszlimokat Franciaországból, miközben a zsidók kénytelenek manapság elmenekülni az ellenük végrehajtott erőszakos támadások, sőt, gyilkosságok miatt,
amelyeket olyan külvárosokban követtek el, ahol muszlimok laknak többségben. Az sem számít, hogy a rasszista támadások elsőszámú elszenvedői pedig éppen a keresztények. A tényeket el kell tehát tüntetni a „látszat" elől, mint ahogy a realitásokat a propaganda elől. Másképpen: a baloldal választási szavazatvadászata a lényeg, az van mindenek felett. Zemmour gondolatmenetét úgy folytatja, hogy
a Fény korszakát is el kell rejteni a behódolás elől, Voltaire-t pedig Mohamed elől kell. És ugyanígy rejti el magát a korábban papokat kitaszító és megbélyegző baloldal az Allah Akbart-t üvöltő baloldal elől.
Bár a két baloldal, tehetjük hozzá, alapvetően egy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
