Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A berlini kormány nem kezdeményez lépéseket a Németországban is aktív, a zsidó állam gazdaságát, tudományos és kulturális életét bojkottálni szándékozó Izrael-ellenes, másik szerint antiszemita jellegű mozgalom esetleg büntethető tevékenysége ellen — írja a Neokohn a Die Welt cikke alapján.
A lap abból a levélből idézett, amellyel a német gazdasági minisztérium államtitkára, Oliver Luksic szabad demokrata (FDP) képviselő megkeresésére válaszolt.
Luksic arra volt kíváncsi, milyen következtetéseket von le a szaktárca az utóbbi időben megszaporodott Izrael-ellenes bojkottfelhívásokból, különös tekintettel arra, hogy a német külkereskedelmi jog tiltja más államok bojkottját.
Ez azt jelenti, hogy egy bojkottra való felhívás 500 ezer euróig történő pénzbírsággal is büntethető. A jogszabályt 1992-ben vezették be Németországban, miután az Arab Liga államai nyomást gyakoroltak német cégekre a zsidó állam bojkottálása céljából.
A gazdasági tárca azzal érvelt mostani válaszában, hogy
az Izraellel szemben kritikus vagy ellenséges magatartás büntetőjogi megítélése nem a szövetségi kormány, hanem az illetékes nyomozó hatóságok feladata.
Érdekes módon a minisztérium meg sem említi levelében a Bundestag (a szövetségi parlament alsóháza) május közepi döntését, amely
határozottan elítélte a zsidó állam kulturális és gazdasági bojkottjára, elszigetelésére szerveződött BDS-mozgalmat.
Az Angela Merkel által is előterjesztett határozat szerint „a BDS módszerei és érvrendszere antiszemita, illetve a náci Németországra emlékeztető", ráadásul a BDS „radikalizmusával megbélyegzi az izraeli állampolgárokat, akárcsak a világ más zsidó hitű embereit".
Mindez elfogadhatatlan és a lehető legerősebb bojkottra érdemes
— írja a dokumentum.
A határozatban ugyancsak hangsúlyos helyet kap, hogy a kormány függessze fel mindennemű anyagi támogatását az olyan szervezeteknek, amelyek aktivitásaikkal megkérdőjelezik Izrael Állam létjogosultságát.
Két nappal a Bundestag döntése után az Arab Liga felszólította Berlint, érvénytelenítse a szerintük „sajnálatos", „indokolatlan" és „elfogult" döntést.
Az Arab Liga már Izrael Állam megalakulása előtt, 1945 decemberében (tehát csak hónapokkal a holokauszt után) a palesztinai zsidó közösség bojkottjára szólított fel.
A szervezet azóta is kisebb-nagyobb intenzitással a zsidó állam gazdasági, katonai, politikai és kulturális elszigetelésének politikáját követi,
ily módon tehát a szélsőséges, antiszemita BDS-mozgalom előfutárának tekinthető.
Az izraeli Stratégiai Ügyek Minisztériuma 2019 elején legalább száz kapcsolatot talált két ismert palesztin terrorszervezet és a zsidó állam elszigeteléséért küzdő nemzetközi bojkottmozgalom között.
Így a Gázát uraló Hamász és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) több mint harminc tagja vezető posztot tölt be BDS-t támogató civil szervezeteknél, többségük már börtönben is ült terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények miatt.
Július közepén vezető német és nemzetközi antiszemitizmus-kutatók azzal a kéréssel fordultak a szövetségi kormányhoz, hogy egyértelműen tartsák magukat a Bundestag döntéséhez, és állítsák meg a BDS-kampány térnyerését.
A német kormány máig nem válaszolt a nyílt levélre.
Nyilvánvalóan nem is fog, mert
a kormánypártoknak sokkal fontosabb az országban élő, 5 millió muszlim migráns potenciális szavazata, amely lélekszáma amúgy dinamikusan nő,
mint a rohamosan csökkenő, az antiszemitizmus elől Izraelbe költöző zsidóság, akik már csak 120 ezren lehetnek.
A már német állampolgárságot kapott, iszlám vallású migránsok száma pedig meghaladja a 2 milliót és fokozatosan növekszik ez a szám.
Júniusban például a főáramú pártok (CDU, SPD, FDP, Die Grünen, Die Linke) a német parlament alsóházában (Bundestag) egytől-egyig leszavazták a bevándorlásellenes, jobboldali AfD azon javaslatát, hogy a libanoni eredetű terrorszervezet, a Hezbollah politikai szárnyának a tevékenységét tiltsák be Németországban.
Sőt,
Berlin még terrorszervezetnek sem hajlandó tekinteni az Irán által finanszírozott, szélsőségesen Izrael-ellenes félkatonai csoportosulást.
Előtte egy héttel a német kormány visszautasította, hogy útját állja a szokásos Al-Kudsz (Jeruzsálem arabul) nevű antiszemita és Izrael-ellenes felvonulásnak Berlinben.
Az akkori meneten közel
ezer muszlim migráns demonstráló szólított fel a zsidó állam elpusztítására,
majdnem pont egyidőben az egyik legnagyobb izraeli állami ünneppel, a Jeruzsálem nappal, amikor a zsidóság a főváros újraegyesítését, illetve a zsidó szenthelyek zsidó kézbe kerülését ünneplik.
A berlini Al-Kudsz nap egyik társszervezője a Hezbollah volt.
