Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem ment át csütörtökön a parlamenti szavazáson az a törvényjavaslat, amit az Alternatíva Németországért (AfD) párt kezdeményezett.
A bevándorlásellenes párt képviselői az Irán által finanszírozott libanoni terrorszervezet, a Hezbollah úgynevezett politikai szárnyának tiltólistára helyezését szorgalmazták – írja a Neokohn a The Jerusalem Post információira hivatkozva.
A javaslatot a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) mellett a Baloldali Párt (Die Linke), valamint a Zöldek (Die Grünen) és a Szabaddemokraták (FDP) is leszavazták.
A lépést korábban a Német Zsidóság Központi Tanácsa is támogatta, valamint az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo szintén azt kérte múlt pénteken Angela Merkel kancellártól, hogy kormányával együtt végre ismerje el terrorista szervezetként a libanoni szervezet egészét.
Az alsó-szászországi szövetségi tartomány korábbi jelentése szerint
Németországban legalább 950 tagja élt a Hezbollahnak, és ez a szám 2018-ban már 1 050-re emelkedett.
A kérdésről tartott vita során a CDU mellett a baloldali párt képviselői is védelmükbe vették a terrorszervezetet.
Ez utóbbiak részéről Christine Buchholz (Die Linke) például arról beszélt, hogy
szerinte a Hezbollah >>jogos ellenállást<< tanúsít a zsidó állam felé; és szavaiból úgy tűnt, a gázai terrorszervezettel, a Hamásszal sincs különösebb gondja.
A zöldpárti, iráni migráns hátterű Omid Nouripour — aki korábban aktív szerepet vállalt az Izrael-ellenes BDS nevű bojkott mozgalomban is — szintén ellenállását fejezte ki a Hezbollah-ot elítélő javaslattal kapcsolatban.
Párttársa, Jürgen Trittin pedig úgy fogalmazott, szerinte inkább párbeszédre lenne szükség a terrorszervezettel.
A német döntéssel ellentétben az Egyesült Királyság februárban tiltólistára helyezte a libanoni terrorcsoportot.
Ahogy Kanada és Amerika mellett az Arab Liga, valamint Izrael és Hollandia is betiltotta a tevékenységét.
A német kormánynak ugyan joga lenne felülírni a Bundestag döntését,
Angela Merkel kancellár azonban korábban már kifejezte, hogy nem támogatja a Hezbollah teljes betiltását.
A német vezetés és az EU is csak a „katonai szárny" ellen hozott intézkedéseket.
A szervezet „politikai szárnya" Németországban többnyire adománygyűjtéssel, toborzással és dzsihadista, valamint gyakran antiszemita nézetek terjesztésével foglalkozik.
A Hezbollah részben ellenőrzi Libanont, és iráni segítséggel Szíriában is sikerült megvetnie a lábát.
A polgárháború tépázta szomszédos államban Bassár el-Aszad elnök csapatainak nyújt támogatást.
Irán a Gázai övezetet ellenőrző iszlamista Hamásznak is támogatást nyújt.
Egy háború esetén ezzel három oldalról érné katonai fenyegetés a zsidó államot. A teheráni vezetés ugyanakkor a Szaúd-Arábiával szomszédos Jemenben a húszi síita lázadókat támogatja.
A szervezet vezetője, Haszan Naszrallah sejk nemrég azzal fenyegette meg Amerikát:
egy Irán elleni háború nem fog megállni az iszlám köztársaság határain, hanem felperzseli az egész közel-keleti térséget.
A Hezbollahnak elegendő precíziós irányított rakétája van, hogy „megváltoztassa a térség arculatát" – tette hozzá.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, múlt szombaton Angela Merkel azt is visszautasította, hogy útját állja a szokásos Al-Kudsz (Jeruzsálem arabul) nevű antiszemita és Izrael-ellenes felvonulásnak Berlinben.
A meneten közel ezer muszlim migráns demonstráló szólított fel a zsidó állam elpusztítására,
majdnem pont egyidőben az egyik legnagyobb izraeli állami ünneppel, a Jeruzsálem nappal, amikor a zsidóság a főváros újraegyesítését, illetve a zsidó szenthelyek zsidó kézbe kerülését ünneplik.
A berlini Al-Kudsz nap egyik társszervezője a Hezbollah volt.
