Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Idén júniusban soha nem látott magasságba emelkedett azoknak az aránya az Egyesült Államokban, akik szerint az ország előtt álló legfontosabb megoldandó probléma a migráció kezelése.
A Gallup 1993 óta tartó hasonló kutatásaiban még soha nem érte el a 23 százalékot azoknak az aránya, akik szerint az ország előtt álló legfőbb probléma a bevándorlás.
Hasonlóan magas értéket csak akkor mért az intézet, amikor a migráció a közbeszéd központjában volt. Tavaly nyáron, amikor a kísérő nélkül érkező migránsok kitoloncolása volt napirenden, akkor 22 százalék mondta, hogy ez a legnagyobb probléma.
Ha hosszabb időtávon nézzük a migráció említését, mint a legfőbb problémát, akkor jól látszik, hogy egészen 2006-ig egyszer sem érte el a 10 százalékot a migráció ügye. 2006-ban izzott fel a migrációs vita, amikor a Szenátus szeretett volna egy új, átfogó törvényt hozni, de azt később a képviselőház elutasította. A bevándorlás, mint probléma említése, a két nagy párt szavazótábora között is nagyon mély ellentétekre utal. Idén júniusban a republikánus szavazók 42 százaléka említette problémaként, míg a demokratáknak csak 7 százaléka.
Az amerikaiakat a Gallup arról is kérdezte, hogy szerintük szükséges-e az országnak újabb bevándorlókat behívnia. 37 százaléka szerint a jelenlegi szinten kell tartani a beérkezők számát, 35 százalék szerint csökkenteni kell, míg 27 százalék szerint növelni kéne az országba érkező bevándorlók számát. A pártok hívei között is nagyon nagy különbség látható a bevándorlás mennyiségi ügyeit illetően.
Míg a republikánus szavazók 54 százaléka szerint csökkenteni kell a bevándorlás mértékét, addig a demokrata voksolóknak csupán 13 százaléka szeretne szigorítást.
Mindezen adatok fényében lényegesen érthetőbbé válik, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az elmúlt hónapokban miért szentelt kiemelt figyelmet az illegális bevándorlás megállításának. A mögöttünk hagyott hetekben óriási vita bontakozott ki Washington és Mexikó között az illegális migráció megállítása kapcsán. Trump belengette, hogy büntetővámot vet ki a mexikói árukra, ha a közép-amerikai ország nem tesz semmit az illegális migráció megfékezésére. Végül a felek megállapodtak, hogy Mexikó több ezer katonát vezényel déli határára, hogy megfékezze a bevándorlást.
Időközben egyre súlyosabb a migrációs krízis Mexikóban és az Egyesült Államokban, ahová a közép-amerikai migránsok tízezrei próbálnak meg eljutni. Annak érdekében, hogy a helyzetet enyhítsék, az amerikai kongresszus mindkét háza megszavazta június 27-én a migránsválság enyhítését célzó szenátusi segélycsomagot.
A segélycsomag 4,6 milliárd dollárt biztosít az amerikai-mexikói határon felállított gyűjtőközpontokba zsúfolódó illegális migránsok ellátására: elszállásolásukra, élelmezésükre, orvosi ellátásukra és szállításukra.
A csomagterv elfogadása az elemzők körében némi meglepetést keltett, azt jósolták ugyanis, hogy nem sikerül a képviselőházzal is elfogadtatni.
Kedden ugyanis a képviselőház is elfogadott egy csomagtervet, amelyet a szenátus elutasított, a Fehér Ház pedig jelezte, hogy megvétózza majd. Szerdán a szenátus a maga változatát szavazta meg.
A végül elfogadott republikánus változat nem tartalmazza a demokraták által szorgalmazott megszorításokat. A képviselőházi változat ugyanis – amely 4,5 milliárdot irányzott elő – megtiltotta volna, hogy az összegből a határőrizeti és a rendőri szervek munkatársait is finanszírozzák.
A jelentések szerint többtucatnyi, Dél-Amerikából érkezett illegális bevándorlót vett őrizetbe száz katona és a bevándorlási hivatal ügynöke egy tehervonaton Mexikó déli részén. A művelet egyike annak a néhány hivatalosan is megerősítettnek, amelyet a mexikói hatóságok kezdeményeztek a migránsok ellen az elmúlt hónapokban.
A Chiapas szövetségi tagállamban történt esetnél a katonák egy teherszállító vonatot rohamoztak meg, miközben azt kiabálták, hogy a hadsereg bekerítette a szerelvényt. A szerelvényen utazók közül egyeseket sikerült betuszkolni a bevándorlási hivatal járműveibe. Sokak azonban a környező bozótosba bújtak. Legutoljára május elsején volt hasonló léptékű rajtaütés a szomszédos Oaxaca államban.
Mexikó korábban hatezer katonát vezényelt a guatemalai határra, ahol
naponta ezrek jutnak át, hogy azután az országot átszelve megpróbáljanak az Egyesült Államokba eljutni.
Washington adatai szerint az év eleje óta 670 ezer migráns érkezett az Egyesült Államok mexikói határához. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának minapi közlése szerint az év kezdete óta 593 507 közép-amerikai menedékkérő jutott el Mexikón keresztül az Egyesült Államok déli határáig.
Az elmúlt hetekben arról is írtak, hogy valószínűleg az Ausztráliáéhoz hasonló, számos kritériumot figyelembe vevő bevándorlási pontrendszer kialakítására készül Donald Trump. Magyarics Tamás, Amerika-szakértő úgy vélte, hogy a pontrendszer fő kritériumai várhatóan a nyelvtudás és a végzettség lesznek, különös tekintettel a hiányszakmákra. A szakértő kitért arra is, hogy
az Amerikában elkezdett kitoloncolások hatása gazdasági szempontból még kérdéses, hiszen 10-11 millió illegális bevándorló él az országban.
Ők főleg olyan munkakörökben dolgoznak, amelyeket az amerikaiak nem szívesen vállalnak el. Az összes illegális bevándorló kitoloncolásával a mezőgazdasági és szolgáltató szektor körülbelül 20-25 százaléka elveszne Amerikában egy felmérés szerint - magyarázta Magyarics Tamás.
Az amerikaiak összességében egyetértenek Donald Trump migrációt érintő politikájával is. A legfrissebb kutatások szerint az elnök politikájával az amerikaiak 50 százaléka elégedett. Így pedig még inkább igaz, hogy nagyon kedvező helyzetből kezdte meg újraválasztási kampányát Donald Trump, mivel lényegesen népszerűbb, mint Barack Obama az első ciklusában, és az amerikaiak jóval nagyobb része elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok.
Az elnök jóval ütőképesebb csapattal indul a mostani harcba, mint a négy évvel ezelőtti kampány elején,
ráadásul a sikeres gazdaságpolitika is az elnök újraválasztását ígéri.
