A sárga mellényesek mozgalmát közvetlenül az üzemanyag adójának emelése váltotta ki, de ez csak utolsó csepp volt a pohárban.
Macron hivatalba lépése óta - a Magyarországon már ismert bankárbaloldali módszerekhez hasonlóan - egyre-másra vezeti be a megszorításokat.
Emelte a villany és a gáz árát, és megnövelte a legegyszerűbb banki költségek díját. A franciák nagyon ritkán használnak készpénzt, szinte mindenhol bankkártyával fizetnek, ezért ez jelentős kiadásokat okoz az embereknek.
Január elsejétől megadóztatta a nyugdíjakat, ami
egy átlagnyugdíjas számára havonta 150 eurós nyugdíjcsökkentést jelent.
Ezzel a francia nyugdíjasok jelentős része elviselhetetlen szegénységbe került.
Az autókban kötelezővé tett sárga mellényekről elnevezett mozgalom szombatra hirdette meg a Macron elleni gigademostrációt, de már
péntek este tízezrek mentek ki az utcára egész Franciaországban.
A párizsi mentősök lezárták a város híres sugárútját, a Champs Élysées-t mert az egészségügyi miniszter visszautasította kérésüket a benzin áramelés kompenzációjára. A rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre.
Az összecsapás végül elmaradt, mert a mentősök elhagyták a helyszínt.
A mentősök meghátrálásához valószínűleg annak is köze lehetett, hogy
Christophe Castaner belügyminiszer a hadsereg bevetésével fenyegette meg a békés tüntetőket.
Szombaton a benzin árának az emelkedése ellen lázadt fel Franciaország és
hivatalosan 288 ezren vonultak utcára,
de nem hivatalosan még ennél is többen lehettek.
A dízel üzemanyag már átlépte az 1,5 euró/liter lélektani határt (kicsivel kevesebb mint 500 forint) majd még az idén 6,5 eurócenttel növekedik, ezután több lépcsőben, 2022-ig folyamatosan emelkedni fog.
Egyébként a francia történelemben ez az első eset, hogy a dízel ára meghaladja a benzinét.
A dízelautókat a Le Figaro elemzése szerint az elmúlt években elsősorban azok használják Franciaországban, akiknek maga az autó a munkaeszközük. Vagyis, a szegényebb emberek. Így ez az intézkedés is a nehezebb helyzetben levő emberektől vesz el pénzt.
A Le Figaro közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett franciák 76 százaléka ellenzi az áremelést.
Az áramemelés ellen már több mint 850 ezren írtak alá petíciót
a France 24 információi alapján.
Az Odoxa közvélemény-kutatóintézetnek csütörtökön és pénteken 1005 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével készült felmérése szerint
a franciák 74 százaléka támogatja a sárga mellényesek mozgalmát,
akik a francia kormány gazdaságpolitikája elleni általános elégedetlenség jelképévé váltak néhány nap alatt.
Szombaton egész Franciaországban több mint kétezer helyen zártak le utakat. Több helyen erőszak is volt,
egy nő meghalt, amikor valaki megpróbálta áttörni a kordont, és másutt is a tömegbe hajtottak.
A belügyminisztérium hivatalos adatai szerint
409-en megsérültek, közülük 14-en súlyosan.
A sérültek közül 28 rendőr vagy tűzoltó. A rendőrség 315 embert vett őrizetbe, közülük hétfőn 157-en voltak még előzetesben.
Az eredetileg szombatra tervezett gigademonstráció vasárnap is folytatódott, aznap legalább 50 helyen zárták le az autópályákat, sok tüntető nem is ment haza szombat éjjel, hanem a barikádokon maradt.
Vasárnap a hatóságok közleménye alapján már kevesebben, nagyjából 46 ezren lehettek a tiltakozók.
Emmanuel Macron elnök természetesen elmenekült Párizs joggal feldühödött népe elől.
A szombati napot a versailles-i nyaralójában, a francia királyok egykori székhelyén töltötte.
A tüntetők az Élysée-palota (az elnöki hivatal épülete) kertjébe is betörtek és ott elénekelték a nemzeti himnuszt, a Marseillaise-t.
Macron vasárnap aztán Berlinig futott, ahol Angela Merkel kancellár meghívására a német parlament alsóházában (Bundestag) előadta a már unalomig ismert szövegét Európa egységéről.
A környezetvédelmi miniszter viszont ugyanekkor bejelentette, hogy
nem engednek az adóemelésből.
Hétfő délelőtt a hatóságok szerint országszerte 358 helyen tiltakoztak a munkanapra való tekintettel már csak 13 ezren voltak.
Mostantól az olajfinomítókat és az ipari raktárokat fogjuk blokkolni, hogy gazdasági hatást váltsunk ki. Édouard Philippe miniszterelnök csak egyik fülével figyelt, de nem hallgatott meg minket
- mondta a tiltakozók stratégiájáról az RMC rádióban Benjamin Cauchy, a dél-franciaországi toulouse-i csoport egyik szervezője.
A Total olajipari óriás szerint több üzemanyag-raktárukat blokkolják a tüntetők, amelyek "felszabadítását" már elkezdték a rendőrök, de az olajfinomítókat eddig nem érintette a megmozdulás.
A sárga mellényesek mozgalma nem győzte meg Macron bábját, Philippe miniszterelnök,
aki a France2 közszolgálati televízió híradójában vasárnap este nem volt hajlandó közvetlenül válaszolni a tüntetők követeléseire.
„Halljuk a dühöt, de a szenvedést is, a perspektíva hiányát, azt az érzést, hogy a kormányok régóta nem reagálnak az aggodalmakra, a lecsúszás félelmére, arra, hogy a lakosság egy része úgy érzi, magára maradt” - ismerte el a kormányfő.
Megerősítette, hogy a kormány inkább a munkára rakodó kötelező járulékokat csökkentette októbertől, de
a környezetszennyezést továbbra is meg kívánja adóztatni.
„Nem akkor kell irányt váltani, amikor fúj a szél. Az irányt meghatároztuk és tartani fogjuk” - hangsúlyozta a miniszterelnök, és ő is kizárta, hogy a január 1-jén bevezetendő környezetvédelmi adóról a kormány lemond.
Hétfőn két felhívás jelent meg a Facebookon, amely szombaton
Párizs elfoglalására kéri a sárga mellényeseket.
Az egyiket a szuverenista Talpra Franciaország nevű párt délnyugat-franciaországi vezetője, Frank Buhler, a helyi sárga mellényes mozgalom kezdeményezője tette közzé.
A következő tömegmegmozdulás november 24-én szombaton lesz Párizsban. Mindannyiótoknak végig kell menni Párizs valamennyi utcáin, gyalog, lovon vagy autóval. Foglaljátok el az egész várost! November 24-én Párizs blokád alatt, Párizs halott város
- mondta a Facebookra feltöltött videóban a szuverenista jobboldali politikus.
Egy másik Facebook-oldal, „Második felvonás. Egész Franciaország Párizsba” elnevezéssel a párizsi Concorde térre szervez tüntetést szombatra.
A Párizstól délre található Melun városában élő Eric Drouet állampolgári felhívására
már több mint 20 ezren jelezték, hogy ott lesznek, és 150 ezren érdeklődnek az esemény iránt.
A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, spontán módon, a közösségi oldalakon szervezett megmozdulásoknak hivatalos vezetői nincsenek, napról napra emelkedik ki a tömegből egy-egy tüntető és válik a többiek szóvivőjévé.
A tüntetők közös pontja az, hogy meg akarják szabadítani Franciaországot Macron elnyomó, megszorításokra épülő, egyre inkább autoriterré váló rezsimjétől.