Ahogy korábbi cikkünkben egyértelműen alátámasztottuk, Judith Sargentini a Magyarországról készült hazug jelentést parancsra, Soros György hálózatának megbízható embereként fogalmazta meg és verte keresztül az Európai Parlamenten. És most, mint aki jól végezte dolgát, eltűnik a színről, bejelentette, hogy a jelenlegi ciklus kitöltése után visszavonul.
Hogy Sargentini a Soros-hálózat megbízható tagja több pontban is alátámasztottuk korábbi cikkünkben, amik röviden a következők:
1. Judith Sargentini maga is szerepel az Open Society által kiadott, megbízható szövetségeseket tartalmazó listán.
2. A jelentés készítése során szinte kizárólag a hazai Soros-hálózat képviselőit hallgatta meg: a Helsinki Bizottságtól elkezdve a TASZ-on át a CEU-ig és 444-ig mindenki véleménye fontos volt. Kivéve a hivatalos szervekét.
3. Sargentini hűségesküt tett Sorosnak még 2014-ben, ami előtt újból EP képviselő lett. Ebben vállalta, hogy mindenben a Transparency International NL érdekeit és iránymutatásait fogja szolgálni az Európai Parlamenben.
4. Azt is megírtuk, hogy Sargentini és valamennyi Soros szervezet: így például a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International egymás hangját erősítve osztogatták meg egymás, Magyarország elítélésére vonatkozó bejegyzéseit és cikkeit és bíztatták az EP képviselőket a jelentés megszavazására.
5. Ugyanígy a Soros-Sargentini jelentés EP általi megszavazását követően valamennyi hazai Soros-szervezet, valamint a Soros megbízható szövetségeseinek számító EP képviselők sorra gratuláltak a gyalázatos jelentés elfogadása miatt Sargentini-nek. Vagyis összehangolt akció volt, az első lépcsőtől az utolsóig.
6. Az is említésre érdemes tény, hogy Sargetini asszony első számú asszisztense - nevezetesen: Nisa Nusrut - csak az elmúlt két évben hivatalosan 9-szer találkozott EU-s ügyekben a Transparency International képviselőivel. Vajon miről társaloghattak?
7. De kijelenthető az is hogy a zöldpárti képviselő évek óta a Soros-terv végrehajtásán fáradozik: már 2015 elején a kötelező betelepítési kvótát javasolta az EP-ben és a migráció és lényegében a népességcsere pozitív hatását emlegette.
Ezek után érdemes megnézni azt, hogy hogyan váltunk Sargentini kisasszony esküdt ellenségévé az elmúlt években, és hogyan lett az EP-képviselő Magyarország iránti kritikája egyre intenzívebb, dühödtebb és agresszívabb.
Elöljáróban kijelenthető az, ami egyértelműen látszik Sargentini parlamenti tevékenységéből, hogy bár korábban is kritizálta hazánkat, igazán dühössé és egyre agresszívebbé az után vált, miután Magyarország sikereket ért el a migrációs politikában, vagyis sikerrel védte meg a határait, és útjába állt az igazságtalan kötelező betelepítési kvótáknak.
A kvóta pedig, ahogy azt korábban megírtuk, Sargentini szívügye volt.
Sargentini és vele együtt a Soros-hálózat teljes pályás letámadása mégiscsak a Fidesz-KDNP 2018. áprilisi választási győzelme után következett be. Az őket láthatóan meglepő eredmény végleg felbőszítette a Soros-hálózat tagjait, köztük Sargentinit is.
Leszögezhetjük tehát újra, hogy Sargentini Magyarországot illetően is összehangoltan tevékenykedett a Soros-birodalommal, az ő bosszújukat közvetítette.
A holland EP-képviselő hazánk ellen először a Médiatörvény kapcsán szólalt fel 2011 elején. Ekkor Sargentini kisasszony a hazai balliberális Soros-zsoldosok tollbamondása alapján már olyan hazug vádakat vágott Magyarországhoz, hogy a magyar kormány intoleráns és betiltja a meleg büszkeség rendezvényét, ami nyilvánvaló hazugság, hiszen utóbbit azóta is minden évben megtartják.
A zöldpárti képviselő aztán a EP-ben meglévő, szokásos balliberális kánon tagjaként, ugyanabban az évben „aggódott" kicsit a Magyar Alaptörvény elfogadása kapcsán is - különösen a praeambulumban foglalt értékek miatt. Mindezt már 2011-ben, amikor még csak szűk egy éve kormányozta az országot a jobboldal.
Sargentini már ekkor érdekes demokráciafelfogásáról és felsőbbrendűségi tudatról tett tanúbizonyságot, hiszen azon panaszkodott az Európai Parlamentben, hogy a kétharmados többséggel felhatalmazott kormány változtat a kétharmados többséget igénylő jogszabályokon.
Így beszélt erről Sargentini:
Ha most a magyar parlament elfogad egy jogszabályt, és dönt arról is, hogy ezt a jogszabályt később csak kétharmados többséggel lehet módosítani, akkor nyilvánvaló, hogy a következő választások után nem lesz könnyű módosítani ezt a jogszabályt. Ez aláaknázza a választásnak a demokrácia eszközeként betöltött szerepét."
Magyarul Sargentini a demokráciára hivatkozva vonta kétségbe lényegében a magyar demokráciát, azaz a társadalom jelentős többségének döntését, amely felhatalmazást adott többek közt a sarkalatos törvények módosítására, megalkotására is.
A fenti, rendkívül demokratikus kijelentését Sargentini megerősítette egy állásfoglalásra irányuló indítványban is, amelynek aláírói között olyanok voltak még, mint Daniel Cohn-Bendit, akinek a magyar kormány iránti "szimpátiája" vitán felül állt.
Ebben a "remekműben" kijelentik a nagy európai demokraták, hogy szerintük fel kell függeszteni a Médiatörvény végrehajtását, mivel: „a kormány 2/3-os törvényhozási többsége nem jogosult arra, hogy egyedül határozzon a médiaszabadságra vonatkozó ügyekben".
Kérdés csak az, hogy akkor ki jogosult hozzányúlni ehhez a jogszabályhoz? Tán Sargentini vagy Cohn-Bendit, akit senki soha nem választott meg Magyarországon semmire?
Ezek a Magyarország elleni kirohanások bár sértőek és igazságtalanok voltak, mégsem voltak olyan erőteljesek és intenzívek, mint amit később láttunk Sargentini kisasszonytól a magyar migrációs politika kapcsán.
Így bármit is hazudhat a Soros-Sargentini-jelentés megfogalmazója, a hazánk elleni felszólalásaiból, annak hangvételéből jól látszik, hogy ezt a támadást a bevándorlás megfékezése és főként a kötelező betelepítési kvóta megakadályozása miatt kaptuk a nyakunkba.
Mondjuk ki: Sargentini kisasszonynak a legfőbb baja Magyarországgal és Orbán Viktorral az, hogy a Soros-terv végrehajtásának útjába állt.
2015 szeptemberében már egy EP-vitában a legrosszabb példának nevezte Magyarországot, a kerítés és a bevándorlásellenes jogszabályok miatt, és határokon átnyúló embertelen következményektől rettegett.
Már ekkor következményeket követelt Magyarország és Orbán Viktor ellen.
2015 októberében aztán újra a magyar határzár miatt panaszkodott az EP előtt, és azt mondta, hogy
amit Magyarország művel, az elriasztja az embereket, pedig ez a szabályaink szerint tilos."
Szintén 2015 októberében újra kifakadt hazánk ellen, és azt mondta egy parlamenti vitában, hogy
Mindig mérges leszek, ha arra gondolok, hogy vannak országok, amelyek kerítést építenek, könnygázt használnak, hogy az embertömeget kontrollálni tudják, és úgy gondolják, hogy elegendő ezeknek az embereknek, hogy átdobnak egy kis kaját nekik a kerítésen."
A zöldpárti politikus már ekkor elszólta magát, hiszen máris követelte a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben.
2015-ben a magyar szigorításokon annyira felhergelték magukat Soros szövetségesei az EP-ben, hogy egy úgynevezett Állásfoglalásra irányuló indítványban is megtámadták Magyarország bevándorlási politikáját – nem mellesleg a magyar Jávor Benedek támogatásával – kiegészítve az utóbb a Soros- Sargentini-jelentésben is megtalálható ordas hazugságokkal, hogy még sötétebb képet fessenek hazánkról. Már ekkor olyan hazugságokat írnak, hogy rosszabbodott "az intolerancia és a megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadság, a média szabadsága és pluralizmusa, a kisebbségekhez tartozók jogainak helyzete" Magyarországon.
Amiből semmi sem volt igaz, ahogy most sem az.
A 2015-ös dokumentumból azonban jól látszik, hogy a fenti töltelékhazugságok mellett, az igazi problémájuk azzal volt, hogy Magyarország nemzeti konzultációt indított a bevándorlásról, azaz meg merte kérdezni az emberek véleményét, mielőtt komoly döntést hozott ebben a nagy horderejű ügyben.
Azaz bevonta a nép akaratát a kormányzati döntésébe, ami a jó demokráciák sajátossága.
Azonban ez nagyon nem tetszett a Soros-párti képviselőknek, így Sargentininek sem. Például a leghatározottabban elítélték "a magyar kormány által a bevándorlás kérdéséről indított nemzeti konzultációt, amelyben idegengyűlöletből fakadó tévképzetek szerepelnek".
Az ezt követő események jól bizonyították, hogy szó sincs tévképzetekről, a magyar kormány előrelátó volt, mert a tömeges bevándorlással egyre jobban elszaporodtak a terrorcselekmények és a bűnözés Nyugat-Európában.
A dokumentumban Sargentiniék kérték a "magyar jogállamiság nyomon követését".
2017 elején egy újabb Magyarországról szóló vitában Sargentini megint elengedte magát, és előhozakodott a korábban a hazai Soros-szervezek által tollba mondott hazugságokkal, amit aztán a jelentésében is megírt.
Vagyis felvázolta ugyanazt a sötét, hazug Magyarország-képet, ahol a melegeknek rejtőzködnie kell, a bírákat elbocsátják állásukból, és szegény migránsokat pedig „deportálják", stb. És Sargentini újra követelte a Magyarországgal szembeni jogállamisági mechanizmus elindítását.
Látjuk, meglehetősen kitartó volt.
Hogy Sargentini mennyire együtt mozog a Soros-birodalommal, mi sem bizonyítja jobban, mint a 2017. februári Állásfoglalásra irányuló indítvány. Itt amellett, hogy újfent a nemzeti konzultáció ellen szólaltak fel Sargentini és demokratának nem igazán nevezhető, föderalista társai,
Ahmed H. röszkei terrorista független, magyar bíróság általi elítélése miatt támadták Magyarországot.
Rendkívül demokratikus módon, tegyük gyorsan hozzá.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a teljes hazai Soros-birodalom, többek közt az Amnesty International és a Helsinki Bizottság is tajtékzott, Ez hamar eljutott Brüsszelig, ahol Sargentiniék fontosnak találták, hogy emiatt újfent kezdeményezzék a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország megbüntetésére. Szép csapatmunka volt ez is!
Magyarországgal igazán 2015 októberében kezdett el foglalkozni közösségi oldalán, majd egyre gyakrabban írt hazánkra vonatkozó tartalmakat. Ez végképp bizonyítja, hogy a sikeres migrációs politikával dühítettük fel végleg Sargentinit.
2016 októberében a Facebook-oldalán meglepő bejegyzést tett. Egy 2011-es EP-bohóckodás képét posztolva fenyegetőleg azt írta, hogy
dolgozunk a Magyarország elleni parlamenti cselekvésen.
Tegyük hozzá, hogy ekkor még senki nem kérte fel a jelentés kidolgozására, legalábbis az EP-ben még nem...
2018-ban aztán elindult a totális hadjárat Magyarországgal szemben. A választások előtt, még januárban beszélt egy konferencián a magyarországi választás jelentőségéről, majd miután az ellenzék csúnyán elbukta április 8-át, Sargentini beindult, és napról napra osztotta meg a Magyarország elleni cikkeket, bejegyzéseket.
Sargentini ekkor már naponta írt arról, hogy szerinte Magyarországon nincs demokrácia, a polgárok nem élhetnek jogaikkal, és elkezdett különböző konferenciákon a magyar jogállamiság "szörnyű" állapotáról előadást tartani.
A feladata egy független jelentés írása lett volna, de ő a látszatra sem adott, egy pillanatig sem leplezte, hogy bármi áron el akarja ítéltetni Magyarországot, hiszen erre kapta az utasítást Sorostól.
Bár semmilyen demokratikus felhatalmazása nincs Magyarországgal kapcsolatban, egyszerű EP-képviselőként mégis nagyképű bejegyzéseket írt arról, hogy a háromszor kétharmaddal megválasztott kormány nem úgy kormányoz, ahogy kell.
Alig egy héttel a parlamenti választás után, ahol a Fidesz annyi szavazatot kapott, mint még soha senki, egy ellenzéki tüntetésről posztolt képet, azt hazudván, hogy tömegek tüntetnek a kormány ellen (figyelemre méltó a kép, amin egy-kétszáz ember látható csak, nem véletlenül...).
Jól látható tehát, hogy lett Judith Sargentini, a jelentéktelen kommunista-zöld politikus Soros György egyik legmegbízhatóbb embereként egyre dühösebb, és hogyan jutott el odáig, hogy infantilis gyerekként ünnepelje a Soros-Sargentini-jelentés elfogadását.