Október elsején szavazhat Katalónia a függetlenségről

Kiírta október 1-jére a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást Carles Puigdemont katalán elnök szerdán késő este Barcelonában, miután Madrid tiltakozása ellenére a katalán parlament megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt.

A függetlenségi népszavazás kiírásán részt vett a katalán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a dokumentumot. A katalán kormány annak ellenére készül a népszavazás megrendezésére, hogy

a spanyol alkotmánybíróság korábban minden erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánított.

A népszavazásról szóló törvény 34 cikkelybe foglalja mindazokat a szabályokat, amelyek a referendum megrendezéséhez szükségesek, és olyan részleteit határozza meg, mint például hogy kik voksolhatnak, vagy hogy milyen előírások vonatoznak a szavazóhelyiségek felállítására.

Az ellenzékiek kivonultak

A 135 fős helyi törvényhozásban az autonóm régiót kormányzó, és a Spanyolországtól elszakadást támogató Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, valamint a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amelyet egyébként ők terjesztettek be a parlamentnek.

A szavazásnál három ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet.

Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette:

bizalmatlansági indítvány nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen,

hogy előrehozott választásokat lehessen tartani Katalóniában.

- Ez az egyetlen politikai út, ami maradt nekünk - fogalmazott Arrimadas, hozzátéve, hogy ennek érdekében minden ellenzéki párttal felveszi a kapcsolatot.

"Rúgás a demokráciába"

A törvényjavaslat szerda reggel került a parlament napirendjére, és egész nap tartó parázs és feszült vita után, éjszaka szavazták meg. A törvényjavaslat gyors keresztülvitelét az ellenzéki pártok jogszerűtlennek tartják.

- Rúgás a demokráciába - így értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, aki szerint politikai pályafutása alatt nem látott ennél nagyobb szégyent. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak.

A spanyol politikus már a népszavazási törvény elfogadását megelőzően bejelentette:

alkotmánybírósághoz fordulnak,

mert szerintük már a jogszabálytervezet parlamenti eljárásba vétele is jogellenes, így azoknak a katalán parlamenti döntéseknek a megsemmisítését kérik, amelyek lehetővé tették a vita és a voksolás megtartását a referendumról, amely szerinte illegális lesz.

A spanyol alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.

Alternatív népszavazást is tartottak már

Katalónia kormánya nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én "alternatív népszavazás" címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson.

A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan, vagyis a szavazók 80 százalék támogatta.

A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól.