Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ma hirdet ítéletet az Európai Bíróság a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. A magyar kormány még 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között
Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A kormány elsőként arra hivatkozik, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, és
azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni.
Aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.
A magyar fél szerint az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, hogy a kötelezően a bizottság javaslata alapján hozandó határozatok esetében a javaslattól csak egyhangú szavazással lehet eltérni, továbbá nem biztosította a nemzeti parlamentek – szintén szerződésben rögzített – véleményezési jogát, illetve nem konzultált a tervezet módosított szövegéről az Európai Parlamenttel.
A beadvány szerzői szerint a határozat ellentétes az önkéntes kvótákról szóló korábbi tanácsi döntéssel is, valamint a jogbiztonság és a normavilágosság elve is sérült, hiszen a rendeletből eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Az érvelésben arra is kitértek, hogy nem valósul meg a szükségesség és az arányosság elve sem, és nem vették figyelembe Magyarország speciális helyzetét a migráció tekintetében.
Az uniós bírósághoz Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult, és
később Lengyelország is beavatkozott a felperesek oldalán.
A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe.
A május 10-i tárgyalásról Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára azt mondta, hogy azt tapasztalta, hogy a bírák igen felkészültek a dossziéból, és nagyon nyitottak voltak a felek észrevételeire. A magyar kormány képviselője hozzátette, a hallottak alapján nehéz megítélni, hogy kinek az érveire lesznek végül fogékonyabbak a bírák. Felidézte, hogy a magyar és a szlovák kormány is vitatja a kötelező menekültkvótáról hozott döntés jogalapját. Az ugyanis megítélésük szerint
egyfelől aláássa egy legfelső, állam- és kormányfői szinten kötött egyezség jogi kötőerejét,
ami a tagállamok közötti egyhangú döntéstől tette függővé a menekültkvóták kérdését. Mint ismert, a Tanács a Bizottság javaslatára végül az EU-szerződés „szolidaritási záradéka” alapján minősített többséggel döntött a kötelező menekültkvótákról, és ennek során négy tagállam, közöttük Magyarország kisebbségben maradt.
A magyar kormány a döntés jogalapját is vitatja, megkérdőjelezve a szolidaritási klauzula és a tanácsi határozat adott kérdésben való alkalmazásának jogszerűségét. A magyar érvelés szerint ugyanis a kérdéses határozat a dublini menekültügyi rendelet módosításával ér fel,
márpedig egy nem jogalkotási aktussal nem lehet felülírni egy a jogi hierarchiában magasabb helyet elfoglaló rendeletet.
De még ha erre az uniós jog alapján lehetőség is lenne, Budapest szerint a Tanácsnak a jogalkotási eljárás keretében előzőleg konzultálnia kellett volna az Európai Parlamenttel. Erre azonban csak az első, de a Bizottság által módosított határozattervezet esetében került sor.
A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.
A magyar kormány két-három éve hangoztatja, hogy a migráció veszélyezteti az EU közbiztonságát, már csak emiatt sem fogadhatjuk el a kötelező betelepítési kvótát – fogalmazott korábban Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint csak remélni lehet, hogy a luxembourgi testület nem politikai nyomásra, hanem a jogi érvek mentén és a valóság kegyetlen tapasztalatai alapján foglal majd állást, és nem próbálja veszélyes helyzetbe kényszeríteni az illegális migrációt elutasító európai államokat.
Ellentmondásos érvelések láttak napvilágot a kvótahatározat végrehajtásának kötelező érvényét illetően, a fő kérdés, hogy a határozat szeptember 26-án valóban hatályát veszti-e, vagyis ideiglenes döntésnek minősül-e – erről már Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszélt. Elmondta: az Európai Bizottság (EB) szerint hiába jár le a kvótahatározatban megállapított kétéves időszak szeptember 26-án, azokon a tagállamokon, amelyek azt nem hajtották végre, számon lehet kérni a határozatot, és végre kell velük hajtatni.
Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában viszont azt írta:
a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik,
amiből az következik, hogy utána az nem végrehajtható - ismertette. Szánthó Miklós kitért arra: a főtanácsnok állásfoglalása abból a szempontból is érdekes, hogy ezt Magyarország és Szlovákia kvótaperben előadott érvelésének cáfolataként írta. Magyarország és Szlovákia egyik érve ugyanis, hogy nem megfelelő eljárási folyamatban hozták a határozatot. A főtanácsnok szerint azonban mivel ideiglenes a hatálya, nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, tehát megfelelő eljárásban hozta meg az Európai Tanács a határozatot.
A stratégiai igazgató úgy értékelte: az uniós szervek kelepcébe kerültek. Ugyanis ha a kvótahatározat ideiglenesnek minősül, akkor szeptember 26. után nem kell végrehajtani, „bármit is mondjon a bíróság”. Ha az EB véleménye igaz, és mégis végre kell hajtani, akkor nem ideiglenes döntés, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani - összegzett.
A kvótaper ügyében Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is megszólalt, aki elvárja, hogy minden ország tartsa tiszteletben az ítéletet. Manfred Weber ugyanakkor egyértelműnek nevezte, hogy Európának előre kell lépnie a határvédelem terén. „Megértem Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor pénzügyi támogatást kér Magyarország külső határainak ellenőrzéséhez, ugyanis ez hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez.
Magyarország a külső határokat sokak számára ellenőrzi”
- tette hozzá Manfred Weber. „Üdvözlöm, hogy Orbán Viktor egyértelműen támogatja az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritást” - fűzte hozzá a politikus.
A Bruxinfo szerint több forgatókönyv lehetséges az ítélettel kapcsolatban. Az egyik szerint a bíróság igazat adhat a két kormánynak, és ebben az esetben Magyarország mentesülhet a kötelező áthelyezés végrehajtása alól, de még ebben az esetben is két variáció van. Az egyik szerint a bíróság az egész határozatot megsemmisíti, és ebben az esetben az eddigi menekültáthelyezések jogszerűsége is megkérdőjeleződhet, a másik szerint éppen a jogi zűrzavar elkerülése végett a bíróság úgy is dönthet, hogy a megsemmisítés nem visszamenőleges hatályú, viszont ezentúl nem kell alkalmazni.
A másik forgatókönyv szerint, ha a bíróság az alperes EU-Tanácsnak ad igazat, akkor hazánknak végre kell hajtania az ítéletet.
Ekkor az ügy még egyszer megjárhatja a bíróságot,
mivel az Európai Bizottság is beperelte Magyarországot azért, mert nem hatja végre az eredeti kvótadöntést. Ebben a második perben nagyon valószínű, hogy a szeptember 6-i döntéssel összhangban lévő döntés születik, de nagy eséllyel csak a jövő tavaszi magyar parlamenti választások után lesz meg a döntés.
