Japánban több ezren emlékeztek a hirosimai katasztrófa 72. évfordulóján

Hirosima, 2015. augusztus 6.
Abe Sindzo japán miniszterelnök a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 70. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésen a hirosimai Atombomba-kupola előtti Béke Emlékparkban 2015. augusztus 6-án. A történelem első atombomb
Abe Sindzó, japán miniszterelnök.
Vágólapra másolva!
Hirosimában több ezren emlékeztek meg arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok 72 évvel ezelőtt hajtotta végre a város ellen a világtörténelem első, egyben legpusztítóbb atomcsapását. 
Vágólapra másolva!

Helyi idő szerint reggel 8.15 órakor egy perc néma csenddel emlékeztek arra a több tízezer emberre, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, miután az Enola Gay nevű B-29 Superfortress amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát, amely 15 ezer tonna TNT pusztító erejét szabadította a városra.

Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás miatt.

A hirosimai megemlékezésen részt vett Abe Sinzo japán miniszterelnök is. Forrás: MTI/EPA/Ota Kijosi


Matszui Kadzumi, a város polgármestere a világ minden országát arra kérte, szereljék le nukleáris arzenáljukat. Emlékeztetett arra, hogy a világ 122 országa pár hete nemzetközi egyezményt fogadott el, mely betiltja az atomfegyvereket. Az egyezményhez egyetlen atomhatalom sem csatlakozott, de Japán sem írta alá, mert irreálisnak tart egy olyan tiltó egyezményt, amelyet az atomhatalmak nem támogatnak. A hirosimai támadás után három nappal, augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, hat nappal később Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért.

A két nukleáris csapásban több mint kétszázezren haltak meg, többségük civil volt.

Gombafelhő 1945. augusztus 6-án reggel Hirosima felett Forrás: AFP


Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra.

Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért.

Ekkor ugyanis még Japán korántsem állt végleg vesztésre. A császár uralma alá tartozott Kína nyugati része, a Koreai-félsziget, a mai Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egy része is.