Amerikai légicsapás: mi jöhet ez után?
Moscow seen from a river cruise along the Moskva River (Moscow River), Moscow, Russia, Europe
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A várható orosz lépéseket próbálta számba venni a Washington Post, miután az amerikai légierő légicsapásokat hajtott végre Homsz térségében válaszul a keddi vegyifegyver-támadásra. A lap elemzése szerint a Trump-kormány sokkal nehezebb helyzetben van Szíriában, mivel a konfliktus kiszélesedésének a veszélye jóval nagyobb, mint négy évvel ezelőtt, a legutóbbi gáztámadás után. A légicsapás arra jó lehet, hogy az Aszad-rezsim elbizonytalanodjon, és ne kövessen el hasonló lépéseket.
Donald Trump amerikai elnök a keddi szíriai Hán Sejkún lakosai elleni vegyi támadás után az amerikai légicsapások elrendelésével teljesen egyértelmű döntést hozott, de mostantól kezdve a legfőbb kérdés a hogyan tovább – írta legfrissebb elemzésében a Washington Post. Az amerikai hadsereg egyébként már 2013 előtt is készen állt egy Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni csapásra, mivel már akkor bebizonyosodott, hogy a diktátor vegyi fegyveres támadásra adott parancsot, de akkor
hosszas huzavona után az USA végül nem lépett.
Négy éve minden más volt
Az alapvető kérdés nem változott, hogyan lehetne jobb belátásra bírni Aszadot – erről már Phil Gordon beszélt, aki a korábbi Obama-kormányzatban töltött be magas rangú tisztséget, és részt vett számos korábbi vitában. Rengeteg lehetőség van arra, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereit megsemmisítsük, de a legnagyobb kérdés, hogy erre hogyan válaszolnának – tette hozzá.
A mostani és a 2013-as helyzet között a legfőbb különbség, hogy ma jóval nagyobb a konfliktus kiszélesedésének a veszélye, mint amikor Obama elnök fenyegetett légicsapásokkal. Négy évvel ezelőtt is roppant kockázatos lett volna Aszad vegyi fegyvereinek megsemmisítése, mivel azok a polgári lakosság közelében voltak elhelyezve, így
egy támadás esetén ők is veszélybe kerültek volna
– mondta egy amerikai tisztviselő, aki részt vett az akkori tervezésben. Akkor olyan döntés született, hogy egyesével próbálják megsemmisíteni a vegyi fegyvereket, és nem egy átfogó akció keretében.
Dilemmák
A mostani helyzetben Trumpnak és parancsnokainak azzal kell szembesülnie, hogy a szíriai hadszíntéren az orosz hadsereg is jelen van –
az orosz kormány régóta Aszad egyik legnagyobb támogatójának számít.
Így egy-egy légicsapás esetén megvan annak a veszélye, hogy az orosz légvédelmi rendszerek lelőjenek amerikai gépeket, vagy pedig orosz áldozatai legyenek a bombázásoknak – olvasható a Washington Post elemzésében.
Az amerikai gépek lelövésének és az esetleges orosz áldozatoknak a dilemmáiról beszélt John Allen nyugdíjazott tábornok, aki szerint fel kell tennie az Egyesült Államoknak a kérdést, hogy a morális felháborodás miatt tegyen-e olyan lépéseket, ami magával hozhatja orosz katonák halálát.
Veszélybe került prioritások
Az elemzés szerint a másik fő probléma, hogy eddig a szíriai és az orosz légvédelmi rendszerek nem vették célba az amerikai gépeket, mivel azok eddig csak az Iszlám Állam állásait támadták. Abban az esetben, ha amerikai gépek kerülnének a szíriai és az orosz légvédelmi egységek célkeresztjébe, vagy esetleg le is lőnének néhányat, azzal
az Egyesült Államok a teljesen átláthatatlan szíriai háború közepébe kerülne.
Így pedig Trump jóval nehezebben tudná megvalósítani azon külpolitikai prioritását, miszerint az ISIS megsemmisítése az egyik legfontosabb cél.
Időközben az oroszok felfüggesztették a szíriai katonai légi bevetések biztonságának szavatolását célzó orosz–amerikai memorandumot.
Egyértelmű üzenet
A Washington Post szerint Trump azzal enyhítheti a kockázatokat, ha arról biztosítja az oroszokat, hogy a célja csupán a szíriai vegyi fegyveri kapacitás megsemmisítése, és nem kíván a háborúban egyik fél oldalán sem beavatkozni. Ez akár egy későbbi békekötés felé is elviheti a feleket, amiben Oroszországnak kulcsszerepe lehet.
A légicsapások politikai üzenete egyértelmű, a mostani kormány teljesen más megközelítésben szemléli a szíriai eseményeket – erről már Andrew Tabler, a Washington Intézet Szíria-szakértője beszélt az újságnak.
A mostani lépés bizonnyal növeli a szorongást a szíriai rezsimen belül,
mivel azt látják, hogy az Egyesült Államok kész katonai erővel is beavatkozni, mindez pedig Aszad mozgásterét is nagyban szűkíti, és elbizonytalanítja őt a jövőt illetően – tette hozzá.
„Aszad korábban és most is teszteli az amerikaiakat, abban az esetben pedig, ha nem cselekszünk, akkor még nagyobb mennyiségben vethet be vegyi fegyvert” – mondta Phil Gordon. Aszad korábban Obamát tesztelte, most pedig Trumpot, aki egyébként jóval határozottabban lépett – olvasható az elemzésben.