Vasárnap eldőlhet a svájci atomerőművek sorsa

A gösgeni atomerőmű

Svájc lakossága olyan kérdésről dönt vasárnap népszavazáson, amelyben mélyen megosztott: az országban évtizedek óta működő öt atomerőmű sorsáról. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a létesítmények végleges leállítását nagyjából ugyanannyian támogatják, ahányan ellenzik.

Az "atomenergiából való kiszállást" célzó kezdeményezés mögött a zöldek állnak, akik a 2011. márciusi japán földrengés és szökőár nyomán bekövetkezett fukusimai nukleáris katasztrófa után tűzték ki célul annak elérését, hogy az országban meglévő atomerőművek működési idejét 45 évre korlátozzák, a jövőben pedig ne lehessen újabb nukleáris reaktorokat építeni és működtetni. Véleményük szerint tervük a jelenlegi technológiák mellett megvalósítható, hosszú távon pedig garantálná a svájciak biztonságát.

Gyors lekapcsolás kezdődhet

Ha a népszavazáson az igenek kerülnének többségbe, már jövőre három nukleáris erőművet lekapcsolnának a hálózatról, míg

a teljes leállás 2029-ig történne meg.

A tervezet bírálói szerint mindez azt jelentené, hogy a belföldi áramtermelés a jövő évben egy csapásra 15 százalékkal csökkenne, vagyis az alpesi országnak a jelenleginél sokkal több - elsősorban francia reaktorokból és német szénerőművekből származó - áramot kellene importálnia, mivel

nincs elegendő alternatív energiaforrása.

A kezdeményezést ellenzi a kormány is, amely a népszavazási kampányanyagában egyebek mellett arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy milyen súlyosan terheli a környezetet a szénerőmű.

A gösgeni atomerőmű Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Kártérítésre számítanak az üzemeltetők

Eközben két svájci atomerőmű-üzemeltető, az Axpo és az Alpiq már jelezte, hogy amennyiben a svájci lakosság megszavazza a nukleáris leállást, azonnal benyújtják milliárdos nagyságrendű kártérítési igényüket. Mindezt arra hivatkozva teszik majd, hogy a létesítmények idő előtti leállítása gazdaságilag elviselhetetlen terheket ró rájuk. Az említett két vállalat több forrás szerint is jó eséllyel szerezhetne érvényt követeléseinek.

Andrew Walo, az Axpo vezetője azt mondta, hogy beruházásuk 60 éves időtartamra készült, és ha most, 45 évnyi üzemeltetés után politikai okokból leállítják az erőművet, akkor a cég bevételektől esik el. A referendum kezdeményezői azonban veszteséges üzletnek látják a nukleáris energiatermelést, és szerintük semmilyen kár nem származik az atomerőművek leállításából.

Teljes a bizonytalanság

A gfs.bern intézet legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a nukleáris reaktorok működését ellenzők előnye október közepéhez képest 21-ről mindössze 2 százalékpontra apadt, vagyis teljes bizonytalanság övezi a népszavazás kimenetelét. Svájc rendelkezik a világ legrégibb atomerőműparkjával. Az első nukleáris létesítményt, a Beznau I-et 1969-ben kapcsolták rá a hálózatra, majd 1972-ben következett a Beznau II és a mühlebergi erőmű. A gösgeni komplexumot 1979-ben, a leibstadtit 1984-ben helyezték üzembe.