Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világ legújabb államában lényegében a függetlenség kikiáltása, 2011 óta folyamatosak a harcok, amelyek 2013 vége óta az elnökhöz, Salva Kiirhez hű csapatok és riválisa, Riek Machar erői között folynak.
Az etnikai ellentétekkel súlyosbított polgárháborúnak eddig legalább 50 ezer halálos áldozata van, és 2 millió embernek kellett elhagynia az otthonát.
A vérontás legújabb fejezete a múlt héten kezdődött, az ország kenyai nagykövete szerint az alelnök megtévesztő Facebook-bejegyzése miatt. A posztban az állt, hogy Riek Machart elfogták az elnöki palotában. A hírre az alelnök csapatai megrohamozták az épületet, az összecsapásokban 150 ember halt meg.
Az alelnök szóvivője szerint a nagykövet szavait nem lehet komolyan venni. A Facebookon azt írta a hírre reagálva:
A nagykövethez hasonló emberek sohasem fogják megtanulni, hogy kell igazat mondani. Büszkék arra, hogy hazudhatnak.
Ezt erősíthetik azok a hírek, hogy a szemben álló felek egy ellenőrzőpontnál estek egymásnak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnapi zárt ülésén arról beszéltek, hogy nem kizárt, hogy háborús bűncselekmények történtek. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma arra figyelmeztetett, hogy az összecsapások nyomán ismét állandósulhatnak a harcok.
A függetlenség kikiáltásának most hétvégén volt az ötödik évfordulója. A túlnyomórészt keresztények lakta terület a muszlim többségű Szudánból vált ki a nemzetközi közösség diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően, az évtizedekig tartó véres harcok lezárása érdekében. A lépés azonban csak újabb konfliktusokhoz vezetett: a központi kormányzat az elszakadás után legalább hét, különböző etnikumokhoz tartozó fegyveres csoporttal állt harcban, akik szerint a kormány nem demokratikusan gyakorolta hatalmát, és nem osztotta el igazságosan az erőforrásokat a régiók között.
Az ellentétek tovább éleződtek, miután 2013 decemberében Silva Kiir elnök azzal vádolta meg az általa az év közepén menesztett alelnököt, hogy puccsal akarja megdönteni a hatalmát.
A szembenállásban a legnagyobb népcsoport, a dinka az elnököt, míg a második legerősebb, a nuer az alelnököt támogatja.
A környező országok segítségével több tűzszünetet is kötöttek, de ezek egyikét sem tartották be sokáig.
Az országban folyamatosak a harcok, és gyakran érkeznek hírek különösen brutális tömeggyilkosságokról. Az olajkitermelése miatt stratégiai fontosságú Bentiu 2014-es ostroma során a felkelők származásuk szerint válogatták külön az embereket, és legalább négyszáz dinkát mészároltak le. Az ENSZ jelentése szerint csak egy mecset elleni támadásban 200 ember halt meg, és négyszázan megsérültek. Brutalitásban a kormányerők sem maradnak el a felkelőktől: 2013 végén például a fővárosban, Dzsubában
több mint 250 nuert zsúfoltak össze egy szűk rendőrségi cellában, és lőtték őket halomra.
A beszámolók szerint a legújabb, hétfőn kihirdetett tűzszünetet tiszteletben tartják a felek. Az elnök képviselője arról beszélt, hogy az összes katonát visszavonták a laktanyákba, csak az ellenőrzőpontokon és kormányzati épületeknél maradtak egységek. Az alelnök, Riek Machar pedig rádióüzenetben szólította fel önmérsékletre támogatóit.
A néhány napos nyugalom ellenére az országot továbbra is humanitárius katasztrófa sújtja. A Nemzetközi Vöröskereszt helyi vezetője azt mondta, a nélkülözés hatalmas méreteket ölt, az élet messze nem tért vissza a normális kerékvágásba.
Csak a legutóbbi harcok nyomán 83 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.
A legtöbben templomokban, iskolákban és az ENSZ-békefenntartók bázisainál próbálnak menedéket találni.
A segítségnyújtást az is nehezíti, hogy a segélyszervezetek munkatársait is rendszeresen fenyegetik. A támadások és zaklatások miatt több szervezet úgy döntött, hogy munkatársai egy részét kimenekítik a fővárosból, Dzsubából. A segélyszervezetek mellett több ország is állampolgárai evakuálása mellett döntött. Az Egyesült Államok csak nélkülözhetetlen diplomatáit hagyja az országban, Németország és India is kimenekíti állampolgárait.
