Nem csak a magyar baloldal van padlón

demonstration in greece anti Banken Spruchband Transparent Plakat Banner Kommunismus Kommunist Krise Krisen DEMONSTRATION Vorführung Demonstation Demonstrationen ökonomisch wirtschaftlich sparsam Ökonomie Wirtschaft EU Fahne Flagge Fahnen Flaggen Griechen
Thousands of people demonstrating in Athens against the EU imposed VAT increase on products and services. the Greek Parliament voted in spite of the demonstrations for a new package of measures which the international lenders demand in return for a new eme
Vágólapra másolva!
Nincs víziója, és nem tudja megszólítani a tömegeket a nyugat-európai baloldal – többek között emiatt sikertelenek az egykor erős pártok. A baloldalnak a 2008-as gazdasági válság, valamint a felerősödő bevándorlás sem tett jót, de hiányoznak a karizmatikus vezetők is. Magyarországon is hasonló problémák miatt van kátyúban az MSZP és szövetségesei.
Vágólapra másolva!

A baloldal Európa-szerte elveszítette a természetes motorját, ami a szakszervezetekkel való évtizedes együttműködést jelentette. Ez nagyon szoros kapaszkodót nyújtott a szélesebb társadalomhoz, és

egyelőre nem sikerült a szakszervezetek szerepét mással helyettesíteniük

– részben ezzel magyarázta a Politico magazinnak az európai baloldal gyengélkedését André Gattolin francia zöldpárti szenátor.

Több nyugati országban megszakadt a szakszervezetek és a baloldal szoros együttműködése Forrás: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

Erősödő radikálisok

Valóban, a 2008-as gazdasági világválság kitörése óta az európai baloldal nem sok választási győzelemnek örülhetett. A legnagyobb sikerük a 2012-es francia elnök- és parlamenti választás megnyerése volt, valamint a 2013-as olaszországi parlamenti voksolás.

A baloldali pártok politikája nem sokban különbözik a jelenleg a sok országban hatalmon lévő konzervatívokétól, ezért a változást akaró szavazók

nem bennük látják a reményt.

Éppen ez a jelenség kedvez a radikálisoknak – mondta Pierre Martin politikai elemző.

Francois Hollande francia elnök maradt az egyetlen jelentős nyugati baloldali vezető Forrás: AFP/Stephane De Sakutin

A radikalizmus azonban Európa-szerte különféle formában jelenik meg. Nagy vonalakban a mediterrán országokban általában a baloldali populista pártok erősödését láthatjuk. Közép- és Észak-Európában a szélsőjobboldal profitál a hagyományos baloldal elgyengüléséből.

A baloldal helyzetét tovább nehezítette a terrorizmus felerősödése és a menekültválság eszkalálódása,

mivel ezekre a kérdésekre egyelőre nem sikerült a szavazók számára hihető válaszokat adniuk.

Észak-Amerikában más a helyzet

Az európai baloldallal szemben Észak-Amerikában inkább a jobboldal válságáról lehet beszélni. Az Egyesült Államokban ezekben a hónapokban zajlik az előválasztási küzdelem, és jól látszik, hogy a republikánus jobboldal nem tud olyan politikát és jelöltet állítani, akit a bizonytalanok is el tudnának fogadni. Kanadában tavaly a liberálisok kilenc év ellenzékiség után verték meg a konzervatívokat, és hoztak új színt az ottani belpolitikába.

Segített a gyors növekedés

A baloldal másik problémája, hogy gazdaságpolitikája sem tekinthető egységesnek. Míg például Franciaországban a költségvetési hiány leszorítása miatt Francois Hollande elnöknek négy éve folyamatosan megszorító politikát kell folytatnia, addig Szlovákiában Robert Fico kormánya három szociális csomag elfogadásával próbálta élénkíteni a gazdaságot.

Tagadhatatlan az európai baloldal válsága – mondta Marc Lazar, a párizsi Tudománytörténeti Egyetem vezetője. Az európai történelemnek abban a szakaszában vagyunk, amikor a gazdasági válság, a menekültprobléma és az unió előtt álló kihívások miatt a hagyományos baloldal nagyon nehéz helyzetben van. A baloldali politika akkor volt sikeres, amikor az európai gazdaságoknak sokkal jobban ment. A gyors bővülés lehetővé tette, hogy a baloldali kormányok

a szegényebb rétegek életszínvonalát látványosan növeljék –

vélte Lazar.

A baloldali pártok a gyors gazdasági növekedés ideje alatt tudták a legtöbbet nyújtani Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A szocdem szavazók is Merkelt akarják

A nyugati baloldal válságát a legjobban Németország példáján lehet nyomon követni. Gerhard Schröder 2005-ös veresége óta a szociáldemokraták (SPD) képtelenek felvenni a versenyt az Angela Merkel vezette CDU-val. Választásról választásra egyre gyengébb eredményt ér el az SPD, és mára nemcsak a jobbközép alakulattal kell versenyeznie, hanem a Zöldekkel és a radikális bal- és jobboldallal.

A párt számára a március 13-i tartományi választások hozták az újabb pofont. Az SPD többek között

egy olyan körzetet is elveszített, ahol 64 évig nem győzte le senki.

A szociáldemokraták többek között a CDU-val való koalíció, valamint Schröder korábbi reformjai miatt korábbi szavazóik jelentős részét elveszítették. Mindezt tetézi a vezetési válság is. Jelenleg az SPD szavazóinak csak 36 százaléka látná szívesen kancellári székben Sigmar Gabriel pártelnököt, míg 38 százalék Merkelt.

Angela Merkelt a szociáldemokrata szavazók a saját pártelnöküknél is jobban támogatják Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Harald Tittel

Húsz százalék

A legfrissebb felmérések szerint az SPD országos támogatottsága már csak húsz százalék. A Baloldali Párt és a Zöldek együttes támogatottsága ennél már picit magasabb, mivel mindkét alakulat 10 százalék fölött áll. A hagyományos baloldalra a radikális Alternatíva Németországnak (AfD) is veszélyt jelent. Főleg a keleti tartományokban az SPD szavazóinak egy része már most a radikálisokhoz vándorolt, mivel számukra sokkal érdekesebb és vonzóbb témákban (bevándorlásellenesség, eurózóna elvetése) szólalnak meg, mint a szocdemek.

Érzések

A hagyományos baloldalra a másik legnagyobb veszélyt a radikálisok megerősödése jelenti. Nagyon jó példa erre Spanyolország, ahol a szocialista párt

semmit sem tudott profitálni a jobboldal tavalyi vereségéből.

A baloldali populista Podemos a csalódott emberek számára sokkal több reményt tudott nyújtani, mint a korábbi kormányzásokban lejáratódott szocialisták. A spanyol példa is világosan mutatja, a hagyományos baloldal nem képes a szavazók érzéseit megmozgatni, és nem is tudja elhitetni azt, hogy ők jobbak lennének, mint az aktuális kormánypárt.

Pablo Iglesias, a Podemos vezetője komoly kihívást intézett a hagyományos baloldal felé is Forrás: AFP/Jorge Guerrero

Sokan az európai baloldal átfogó megújítását várták a radikális Sziriza tavaly januári győzelme után. Az óriási reményekből azonban gyors csalódás lett. Az Aléxisz Cíprasz vezette kormány nem tudott változtatni a nemzetközi szervezetek és Görögország között kötött megállapodásokon, így folytatnia kellett a megszorítások politikáját. Talán emiatt is a legfrissebb felmérések szerint a Sziriza már csak második a pártok versenyében, miközben a neonáci Arany Hajnal már közel 10 százalékos támogatottságnak örvend.

Közép-Európában nincs diadalmenet

Az európai baloldal válsága a közép-európai térségbe is begyűrűzött. Persze közvetlen összefüggést nehéz kimutatni a nyugati pártok gyengélkedése és a régiónkbeli eredmények között, de az biztos, hogy

új, inspiráló gondolatok nem érkeznek a Lajtán túlról.

Az elmúlt években színtiszta baloldali kormánya csak Szlovákiának volt, de Robert Fico nem fukarkodott átvenni a jobboldaltól az éles menekültellenes szólamokat.

Robert Fico négy évig tisztán baloldali kormányt vezetett, de mostantól a jobboldallal is meg kell osztania a hatalmát Forrás: AFP/Samuel Kubani

Nem is volt sikeres a szlovák kormányfő taktikája, mivel a március 5-i választások után csak egy sokszínű koalíció élén maradhatott hatalmon. Csehországban szintén egy balközép-jobbközép koalíció irányítja az országot, míg Romániában Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöknek egy korrupciós ügy miatt kellett távoznia a hivatalából. Litvániának szociáldemokrata vezetője van, de neki is van jobboldali koalíciós társa.

Vezetői válság

A magyar baloldal válsága nem egyidős a nyugati pártokéval, mivel az MSZP még a 2008-as gazdasági válság előtt zuhant gödörbe. Az eszmei kiüresedés mellett a párt szervezetileg is szétesett, mivel az elmúlt évtizedben legalább három-négy (Demokratikus Koalíció, Együtt, Párbeszéd Magyarországért, LMP) új alakulat jött létre az egykor közel 2,5 milliós tábor lefedésére. Emellett

vezetési válság is jellemzi a baloldalt.

Gyurcsány Ferenc óta nem sikerült olyan vezetőt találni a magyar baloldal élére, aki nemcsak a saját tábort, hanem a bizonytalan szavazókat is meg tudná szólítani.