Botrányos körülmények között, csak a második körben választotta meg az új köztársasági elnököt a koszovói parlament. A valamikori szerb tartományban hónapok óta tart a politikai válság: az ellenzék a kormány lemondását és előrehozott választás kiírását követeli. A pristinai parlament működését hónapok óta könnygázzal akadályozzák, és az eddigi külügyminiszter (és volt kormányfő), Hashim Thaci megválasztása után arra lehet számítani, hogy a zavargások folytatódnak.
A koszovói parlament azért tudta megválasztani Hashim Thacit, mert a szerb kisebbség parlamenti képviselői biztosították a határozatképességet.
Ez két okból is érdekes: egyrészt mert Hashim Thaci volt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg,
az UCK egyik legfontosabb vezetője.
A gerillacsoport a 90-es évek közepén kezdett fegyveres harcot Szerbia (és a koszovói szerbek) ellen. A háborúnak a NATO beavatkozása vetett véget 1999-ben. Belgrád a kapituláció után kivonta fegyveres erejét a tartomány területéről. Helyükre a NATO békefenntartó egysége, a KFOR vonult be, Koszovó igazgatását pedig az ENSZ vette át.
A szerbek asszisztálása még egy ok miatt figyelemre méltó. Belgrád az elnökválasztás előtti hetekben ismét felmelegítette a szervkereskedelem vádját. A háborús bűncselekményeket vizsgáló szerbiai ügyészség azt kérte Nigériától, hogy hallgassa ki az orvosi szövetség, az NMA vezetőjét.
Philip Njemanze szerint ugyanis Hashim Thaci irányította az illegális szervkereskedelemmel foglalkozó hálózatot – írja a Balkan Insight.
Nem ez az első alkalom, hogy az UCK parancsnokai gyanúba keverednek. A források szerint 1999-ben a koszovói albán gerillák a szerb foglyokból kioperáltak szerveket, és a feketepiacon kereskedtek velük. A művelet főhadiszállása az albániai Fushe Kruje egyik házában volt.
A szerveket török orvosok ültették be a páciensekbe.
Az ügyet először egy amerikai újságíró szellőztette meg. Michael Montgomery oknyomozása eredményeit továbbküldte az ENSZ koszovói missziója, a UNMIK vezetésének, akik elkezdtek vizsgálódni.
Az ügyben az Európa Tanács adott ki egy jelentést 2011-ben. Abban azt állították, hogy töméntelen mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre az illegális szervkereskedelemről.
A gerillavezérek nevei azonban nem láttak napvilágot.
A bizottsági jelentés után újabb 3 éves vizsgálódás indult, abban 160 szemtanút hallgattak ki. A több mint 10 éves történet végére idén kerülhet pont: a koszovói gerillák által elkövetett háborús bűnök ügyében egy hágai bíróság fog ítélkezni.
Hogyan bukkant fel az ügyben Nigéria? Philip Njemanze azzal vádolta meg Rochas Okorochát, Imo állam kormányzóját, hogy egy nemzetközi szervkereskedő kartell kulcsszereplője. Philip Njemanze szerint
Okorocha hosszú ideje jó kapcsolatot ápol a koszovói külügyminiszterrel.
Njemanze szerint Okorocha közkórházakat használt fel illegális transzplantációkra. Összesen 27 állami kórház érintett az ügyben Imo államban. A tisztánlátást nehezíti, hogy Okorocha és Njemanze viszonya enyhén szólva is viharos.
Kettejük párharca 2013-ig nyúlik vissza, amikor a nigériai kormányzó titokban törvényt módosított. Okorocha kormányzó engedélyezte az abortuszt azoknak a nőknek, akik erőszak áldozatává estek, illetve terhességük veszélyezteti az anyát vagy a születendő gyermeket.
A szabályozást a nyilvánosság teljes kihagyásával vitték keresztül.
Njemanzénál a helyi kormány lépése kiverte a biztosítékot, és megszellőztette a törvénymódosítást. A nigériai orvos istenellenesnek, embertelennek és teljességgel elfogadhatatlannak minősítette az új szabályozást.
A mélyen katolikus Imo államban akkora felzúdulást keltett Okorocha tette, hogy a közharag nyomására vissza kellett vonnia a rendelkezést.
Okorocha bosszúból államosította a telket, amelyen Philip Njemanze amerikai és brit pénzből építtetett volna kórházat.
Imo államban az egészségügy helyzete kettőjük küzdelme nélkül is katasztrofálisnak tűnik. Aznap, amikor Njemanze nyilvánosságra hozta Okorocha kormányzó állítólagos szerepvállalását a nemzetközi szervkereskedelemben, az orvosok is utcára vonultak a kórházi ellátás tarthatatlan állapota és az intézmények privatizációja miatt.
A demonstrációra Okorocha kirendelte a karhatalmat, hogy feloszlassa a tömeget.
Az incidensben egy belgyógyászt fejbe lőttek,
aki később belehalt a sérüléseibe. A nigériai rendőrség tagadja, hogy közük lenne az orvos halálához. Arra hivatkoztak, ha ők lőtték volna fejbe, a férfi azonnal meghalt volna.
Philip Njemanze szerint az illegális szervkereskedelemben horvát tisztségviselők és török orvosok is érintettek. Kenan Demirkol és Yusuf Sönmez az illegális műtéteket a pristinai Medicus klinikán hajtották végre. Demirkol Pristinában adta fel magát, tanúvallomásáért cserébe alkut ajánlott a koszovói ügyészségnek. Az információk fejében azt szeretné, hogy vonják vissza az ellene kiadott Interpol-elfogatóparancsot.
Sönmezt már 2011-ben lekapcsolták a török hatóságok. A török Frankensteinként is emlegetett doktor kevesellhette a szerb foglyokból kioperált szerveket, ugyanis 2008-ig közel 20 országból toborzott donorokat egy izraeli állampolgár segítségével.
A török doktor a legszegényebbekre vadászott,
Moldáviából, Kazahsztánból, Oroszországból és Törökországból érkező nincstelenekre, akiknek közel 4,5 millió forintnak megfelelő összeget ígért a szerveikért, de valójában nem fizetett az áldozatainak.
A pristinai parlament 2008 februárjában kiáltotta ki Koszovó függetlenségét. Az új államalakulatot azóta több mint száz ország ismerte el – köztük Magyarország is –, mégsem lett az ENSZ tagállama, mivel a szerbiai érdekeket képviselő Oroszország jelezte, hogy vétót emel, ha a kérdést a Biztonsági Tanács elé viszik.
A koszovói gerillák a leghatékonyabb felkelők közé tartoznak. Nemcsak azt érték el, hogy a NATO az ő oldalukon avatkozzon be a háborúba, de a konfliktus után sem tűntek el a közéletből. A legfontosabb politikai posztokat is elfoglalták: Hashim Thaci először kormányfő volt, aztán külügyminiszter, most pedig államfővé választották.
A koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök elleni eljárás még csak az elején tart, és az eddigi vádlottakat a Nemzetközi Törvényszék felmentette. Philip Njemanze nigériai orvos tanúvallomása azért is nagy horderejű lenne, mert egy kiterjedt nemzetközi szervkereskedő hálózat nagyhalait lehetne a vádlottak padjára citálni.