Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kétnapos hivatalos látogatásra Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba látogat a hétvégén Orbán Viktor – tudta meg az Origo. Értesülésünket Vilayat Guliyev, Azerbajdzsán budapesti nagykövete erősítette meg.
A diplomata azt mondta,
semmilyen különösebb indoka nincs a miniszterelnöki vizitnek,
mert az egyenes következménye a két ország közötti stratégiai partnerségnek, amelyről Ilham Aliyev azeri elnök 2014. novemberi budapesti látogatásán született megállapodás.
Úgy tudjuk, hogy Orbán Viktort mintegy 70 fős üzleti delegáció kíséri Bakuba, ahol azeri–magyar üzleti fórumot is tartanak. Az ugyanakkor bizonytalan, hogy ez milyen eredményekkel zárulhat,
Azerbajdzsán gazdasága ugyanis igencsak megsínyli az alacsony olajárakat.
Mivel a kaukázusi ország különösen kitett a kőolaj- és földgázkivitelnek – az ebből származó bevételek a Fitch Ratings becslése szerint az elmúlt öt évben a költségvetés nagyjából 50 százalékát fedezték –, az energiahordozók árának drámai csökkenése miatt megtorpant a gazdasági növekedés.
Szintén a hitelminősítő prognózisa, hogy idén 3,3 százalékos recesszió, több mint 12 százalékos hiány és 14 százalékos infláció lesz. Az azeri fizetőeszköz, a manat például 182 forintot ér, szemben a 2015. januári 350-nel.
Ugyancsak Aliyev 2014-es látogatása után derült ki, hogy a keleti nyitás azeri vonalának nyertese a Közgép lehet, ugyanis szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a cég autópályahidakat építhet Azerbajdzsánban.
Csakhogy konkrét lépésekről egyelőre nem tudni.
Kerestük a Közgépet is ezzel kapcsolatban, ha megkapjuk, közöljük a válaszukat.
Azerbajdzsán a kormány keleti nyitás politikájának egyik kitüntetett célpontja. Rendszeresek a legfelső szintű találkozók: Aliyev magyarországi látogatása előtt Orbán Viktor 2012 nyarán járt Bakuban, külügyminisztere, Szijjártó Péter pedig rendszeres vendég arrafelé.
A legfőbb közjogi méltóságok közül legutóbb – tavaly nyáron – Kövér László járt az azeri fővárosban.
A látványos közeledés azonban a kétoldalú kereskedelemben egyelőre nem átütő.
Maga a külügy 2014-re 75 millió dolláros forgalmat valószínűsített, ami ugyan növekedést jelent 2013-hoz képest, de még mindig nem éri el a 2008-2009-es szintet, és a 69. helyre elég Magyarország külkereskedelmi kapcsolatrendszerében.
Vilayat Guliyevet ezért arról is kérdeztük, hogy Bakut érdeklik-e még a magyar államkötvények, Ramil Szafarov 2012-es Azerbajdzsánba való átszállításakor – majd azonnali szabadon engedésekor – ugyanis felmerült, hogy az azeriek finanszíroznák a magyar államadósságot.
A nagykövet szerint „ez egy tündérmese”, sem akkor, sem azóta nem került szóba ilyesmi. Mint mondta, az, hogy ilyen hírek lábra kaptak, nem más, mint – a velük ellenséges – Örményország dezinformációja.
